Seite - 523 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

523 az edenyek alakitäsänäl es simitäsänäl hasznältak. Delkeleti euröpai mintäk tävoli hatäsära mutat az edenyek gömbszerü, kurta nyakü alakja is. Ezek az edenyek többnyire fületlenek es csücskeik, vagy keresztben ällö dudoraik vannak. Több fazekacskän fül helyett hossztikäs, kampöszerüen görbitett markolat van. Mindamellett, hogy az edenytöredekek szämosak, diszitesre alig talälhatunk, mindössze egy fenekdarabon van negyszögletes tagozäs, melyet belekarczolt vonalak töltenek be; egy mäsik cserepdarabon pedig a diszites keskeny, hosszanti iränyü sorokban ällö benyomatokböl all. Alkalmasint üjabb bronzkori s magyar földröl szärmazik a Friedeberg melletti Gurschdorfban talält kis raktäri lelet (sarlö, vekony oldallapokkal birö karimäs vesö, ket tokos vesö es egy üjjra valö tekercs). Gross-ellgothi leletek. A vasat Szileziäban mär igen korän önällöan ällitottäk elö; ennek hasznälatäval kezdödik ez orszägban a hallstatti korszak, az a fontos müve- lödesi fokozat, mely legtökeletesebb fejlödeset a Dunätöl delre esö tartomä- nyokban erte ei, s melyet a vasnak ältalänos elterjedese jellemez. E korszak kezdeten a vasat a bronzzal egyenlö ertekre becsultek s ezert ezzel együtt szinten földolgoztäk ekszerekke is. Igy kerult elö ket vas hajtü, egy-egy bronz fülönfüggö karikäval, üjjra valö tekercscsel es egy csavart, valamint több sima karperecz-töredekevel együtt a Kreuzendor/ mellett nem regen fölfedezett lapos sirokban, melyekre nezve a jellegzetes az, hogy ket egymäsra boritott täl, vagy az üjabb kökorszakbeliekhez hasonlö es tällal födött hamvveder foglalta magäban az elhünytnak hamvait, a hamvvedret pedig 66*