Seite - 525 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

525 lapnak, mely fÖvonäsaiban az osztrâk alpesi lakosok derekövein most is fönmaradt, hasonlö példâira éjszaki olaszorszâgi és euobäai sirokban talâltak, ügy szintén ehhez hasonlithatö egy, a porosz-sziléziai Schweidnitzböl valö kapocs is. Nehäny öntö-minta, köztük egy füles tokosvésônek, tovâbbâ egy ügy nevezett „karikapénz"-nek a mintäja arra mutât, hogy e kis bronz târgyakat itt helyben készitették. Vas leletekröl nem tesznek a tudösitäsok emlitést ; mindamellett azok is kerülhettek elô és csak a' korâbbi évtizedek hiânyos megfigyeléseinek kell tulajdonitanunk, hogy észrevétlenul maradtak. A hallstatti korszakkal a kutatâsok eddigi eredményei szerint Szilézia ôstôrténete megszakad. Jöval késôbbi korböl emlitik römai irök a marsig- noknak, buroknak, gothinoknak és osoknak, mint Szilézia részint suév, részint gall és pannon törzsböl szârmazô lakosainak neveit. Altalânossâgban véve ezek a népségek az ûjabb kökorszak öta vâltozatlan lakossâgnak utödai lehettek. A Kr. utâni VI. szâzaddal kezdôdik a szlâv népeknek Sziléziâba valö vàndorlâsa, együttal azonban mâr a tôrténelmi idö is, melyben ismét Kreuzendorfot veszik birtokba. Ebbôl a korböl valö mâr az alt-bielitzi Heidenwall is, melyet eddig ôstôrténeti alkotâsnak tartottak. Torténet. A harminczéves hdboriiig. Felsô- és Alsö-Szilézia herczegségnek Ausztriâhoz tartozö részét, mikor a tôrténelemben elöször fölmerul, tisztân szlâvok laktàk. Egyik részét cseh-morvâk, a mâsikat a cseh törzshöz tartozö szlâvok népesitették. A XVI. szàzadig mindkét rész a maga ûtjân haladt, miért is tôrténeti életôket külön kell elöadni. Szilézia délkeleti feie az elsö évezred vége elôtt nem lép fol a tôrté- nelem szinterén. Ekkor ugyanis Chrobry Boleszlâv lengyel herczeg meg- hödoltatta Chorvâtiât s ennek fôhelyét, Kraköt, megSziléziât, és megalapitotta a gneseni érsekséget, melynek a kolbergi, kraköi és boroszlöi pûspôkségeket rendelte alâ; ez utöbbihoz tartozott és tartozik mind mai napig Teschen vidéke. A lengyel birodalom megalapitôjànak utödjai osztozkodâsokkal gyôngitették magukat. Igy III. Boleszlâv elhunytâval fia, Uldszlô, a kraköi és boroszlöi területet, testvére pedig a többit kapta. Uläszlöt, ki Agnest, Szent Lipöt osztrâk herczeg leânyât és Hohenstaufeni III. Konrâd kirâly féltestvérét vette feleségul, elûzték, ki aztân idegenben liait meg. Csak fiainak, Boleszldvnak és Jlfeskànak, tette lehetôvé I. Frigyes csâszâr közben-