Seite - 526 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

526 jârâsa a hazatérést ; ezek a boroszlöi pûspôkség tartomânyât kaptâk, mely ezzel a Piast csalâdnak Ulâszldtôl szârmazô âgâban sajât fejedelmeket kapott és 1163-ban önälld életet kezdett. Meskd Ratibornak és Teschennek, késôbb Oppelnnek is ura lett, s utddai Oppeln herczegeinek nevezték magukat. Fia, Kâzmér, a mongo- lokkal harczolt. A liegnitz-wahlstadti csata utân a mongolok az Odera kapujân ât Morvaorszâgba hatoltak, Troppau kôrnyékét földültäk és Freuden- thalt elpusztitottâk. Uldszlô, Kâzmér testvére, 1268-ban Orlau benczés apâtsâgot alapitotta. Néhâny évvel halâla utân négy fia megosztozott az ôrôkségén. Ettôl fogva Oppeln tartomâny Oppeln, Ratibor, Beuthen és Teschen herczegségekre oszlott, melyek herczegei ratibori, tescheni stb. herczegeknek, nem pedig Szilézia herczegeinek nevezték magukat, mert Oppeln földje eredetileg nem is tartozott Sziléziâhoz. Mivel azonban a boroszlöi egyhâzmegye alkotdrésze volt, mivel tovâbbâ Szilézia és Oppeln urai egyformân Csehorszâg fd hubérurasâga alatt âlltak, s végul mivel érdekeik közt kôzôsség fejlôdôtt : a szokâs mindkét terûletre kiterjeszté Szilézia nevét. A XIV. szâzad vége és a XV. szâzad eleje dta az eldbb osztatlan Oppelnnek urai is fôlvették a Szilézia herczege, Teschen, Beuthen stb. ura nevét. Ekképen a régi Sziléziâbôl és Oppeln tartomânybdl alakult az egységes Szilézia, melyet immâr csak Alsd- és Felsô-Sziléziânak, vagy pedig két Sziléziànak szoktak nevezni. Meskö, ki Auswitzot is megszerzé, lett Teschen elsd herczege, melyen ô és ivadékai 1290-tôl 1653-ig ural- kodtak. Sziléziànak osztozkodâsokkal gyöngitett herczegei Csehorszâg és Lengyelorszâg kôzé levén ékelve, vagy az egyik, vagy a mâsik szomszéd âllam hubéreseivé kényszerûltek lenni. Mikor II. Venczel cseh kirâly Lengyelorszâg eilen hâborura készult, 1291-ben Olmützben az oppelni tartomâny urai, s igy Meskö tescheni herczeg is meghddoltak neki. Ez a hubéresség a Pfemysl csalâd kihaltâval csak rövid iddre merult feledékeny- ségbe. Tescheni I. Kâzmér (1316—1358) mâr 1327-ben kijelenté, hogy orszâgât a vârosokkal és vârakkal együtt jânos cseh kirâlytdl kapta hubérul. Példâjât Szilézia összes herczegei kôvették. IV. Kâroly csâszâr 1348-ban és 1355-ben a sziléziai herczegségeket a cseh korona alâ kebelezte be. I. Premislâv (1358—1409) Beuthen egy részével, Gross-Glogauval és Auswitzczal gyarapitotta birtokât. Halâlâval ez utöbbi örökre elvâlasztatott Teschentöl, s késôbb Zator és Auswitz herczegségekre oszlott, melyek a XV. szâzadban kényszerûltek Lengyelorszâg fôurasâgât elismerni, s azutân