Seite - 527 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

a lengyel birodalomhoz csatoltattak. I. Píemisláv tevékenységével, gazdag tapasztalataival, szellemi tulajdonaival nagy tekintélynek örvendett. A sziléziai herczegek viszálkodásaiban ismételve békebíróúl szerepelt; sokszor meg- fordúlt IV. Károly császár kôrnyezetében, ki, valamint fía, IV. Venczel, gyakran használta diplomácziai killdetésekre Lengyelországba, Magyar- országba, Németországba és Angliába. Premisláv és fia I. Boleszláv (1409—1433) Teschen és Bielitz polgársága iránt jó indúlattal viseltettek. A husziták 1428-ban érintették ugyan a kis ország határait, mely azonban egészben csak keveset szenvedett betoréseiktól. Boleszláv fiai (1433 —1477) folosztották az országot, sót magát Teschen városát és várát is. II. Kázmér (1477—1528) újra egyesíté az elválasztott részeket és a sziléziai herczegek kózúl ó neveztetett ki elószór mindkét Szilézia fókapitányává. Unokája, Venczel (1528 —1579) alatt Teschenben szilárdan meggyökerezett a protestáns vallás. Híveinek az új tanhoz való ragaszkodása lehetóvé tette, hogy a herczeg Orlauban az apát- ságot, Teschenben a Domonkos- és Bernát-rendi kolostorokat a maga részére lefoglalja. Örökös pénzhiányban szenvedett, mert nem tudott gazdálkodni, és fiával, ki elóbb meghalt, mint ó, eltékozolta a herczegi családi vagyont. Bielitz, Friedeck és Freistadt kamarajószágok elfogytak. Teschen városát rendkivúl megterhelték kezességekkel és kölcsönökkel. Még oktalanabbúl dolgozott unokája, Ádám Venczel (1579—1617) a maga és országa gazda-