Seite - 528 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 528 -
Text der Seite - 528 -
528
sági romlásán. Harczias kedvében magyarokkal és törökökkel verekedett,
s nem egy kalandos tervet eszelt ki. Azokban a fondorkodásokban, melyck
Prágában és Passauban folytak a végból, hogy Rudolf császár visszanycrje
testvérétól, Mátyástól, elvesztett tartományait, a herczegnek a zsoldos fönök
szerepét és jutalmúl Troppau herczegséget szánták. Ez a kilátás, meg az
a remény, hogy a császár kegyelmével kiszabadúl szorongatott helyzetéból,
eltántorította lólO-ben a protestantismustól és evangelikus hitú alattvalói-
nak üldózójévé lett.
Fia, Frigyes (1617 —1625) és leánya, Lukréczia (iÓ53-ig) uralkodása
a harminczéves háború korába esik; ez utóbbi, kit akarata eilen Liechtenstein.
Gundakar herczeggel házasítottak össze, tulajdonképen csak mint a kevésbbé
tönkretett kamarajószágok haszonélvezóje vitte a herczegségek kormányzatát.
Osztrák-Szilézia éjszaknyugati fele legnagyobb részben Morvaországhoz
tartozott. Valószinúleg egyetlen egy várnagyságot alkotott, mely a XII. és
XIII. század okírataiban idónként, mint Holasiczkó járás vagy kerület fordúl
eló. Az elpusztúlt kastély helyére, melynek neve ma is él Holasovicze kozség
nevében, Troppau melletti Gräcz vára lépett. 1240 után eltúnik az okíratok-
ból Holasicz kerület, s ettól fogva már, mint néha elöbb is, csak Troppau
kerületnek nevezik. E vidék jövedelmeit II. Ottokár király torvényesített
fiának, Miklósmk adományozta, ki 1269 ota Troppau urának nevezte magát.
A hatalmas Ottokár bukása után ozvegyét, Kunigundát, özvegyi jogaival
I. Rudolf király Troppau tartományra korlátozta. A magas Gräcz vára volt
a székhelye, s „Isten kegyelméból Csehország királynéjának és Troppau
úrnójének" nevezte magát. E közben a dürnkruti csatában magyar fogságba
jutott Mikldst kiváltották és Bruñó olmüczi püspök s a nemesek fegyveres
kézzel visszavezették a tartományba. Kunigunda és Falkenstein Zawis, ki
titokban egybekelt vele, nem tarthatták magukat Troppauban, minthogy
Habsburg Rudolf is elfordúlt tölük. I. Miklós ettól kezdve .1294-ig Troppau
herczege volt és részt vett királyának a lengyelek elleni hadjárataiban.
II. Venczelnek halála s fiának, III. Venczelnek meggyilkolása után Miklós
egyszer-másszor még föl-föltünik Troppauban; 1318-ban halt meg.
Míg I. Miklós nem tudott megtámadhatatlan jogot szerezni Troppaura,
fiának, II. Miklósnak (1318—1365) magától hullott ólébe az érett gyümölcs.
János cseh király 1318-ban ó reá és örököseire ruházta Troppaut, mint a cseh
korona húbérét. Mikor 1336-ban a Piastok ága Ratiborban kihalt, Miklós
ezt a herczegséget is húbérúl kapta. Meg tudta magának János király kegyét
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch