Seite - 528 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

528 sági romlásán. Harczias kedvében magyarokkal és törökökkel verekedett, s nem egy kalandos tervet eszelt ki. Azokban a fondorkodásokban, melyck Prágában és Passauban folytak a végból, hogy Rudolf császár visszanycrje testvérétól, Mátyástól, elvesztett tartományait, a herczegnek a zsoldos fönök szerepét és jutalmúl Troppau herczegséget szánták. Ez a kilátás, meg az a remény, hogy a császár kegyelmével kiszabadúl szorongatott helyzetéból, eltántorította lólO-ben a protestantismustól és evangelikus hitú alattvalói- nak üldózójévé lett. Fia, Frigyes (1617 —1625) és leánya, Lukréczia (iÓ53-ig) uralkodása a harminczéves háború korába esik; ez utóbbi, kit akarata eilen Liechtenstein. Gundakar herczeggel házasítottak össze, tulajdonképen csak mint a kevésbbé tönkretett kamarajószágok haszonélvezóje vitte a herczegségek kormányzatát. Osztrák-Szilézia éjszaknyugati fele legnagyobb részben Morvaországhoz tartozott. Valószinúleg egyetlen egy várnagyságot alkotott, mely a XII. és XIII. század okírataiban idónként, mint Holasiczkó járás vagy kerület fordúl eló. Az elpusztúlt kastély helyére, melynek neve ma is él Holasovicze kozség nevében, Troppau melletti Gräcz vára lépett. 1240 után eltúnik az okíratok- ból Holasicz kerület, s ettól fogva már, mint néha elöbb is, csak Troppau kerületnek nevezik. E vidék jövedelmeit II. Ottokár király torvényesített fiának, Miklósmk adományozta, ki 1269 ota Troppau urának nevezte magát. A hatalmas Ottokár bukása után ozvegyét, Kunigundát, özvegyi jogaival I. Rudolf király Troppau tartományra korlátozta. A magas Gräcz vára volt a székhelye, s „Isten kegyelméból Csehország királynéjának és Troppau úrnójének" nevezte magát. E közben a dürnkruti csatában magyar fogságba jutott Mikldst kiváltották és Bruñó olmüczi püspök s a nemesek fegyveres kézzel visszavezették a tartományba. Kunigunda és Falkenstein Zawis, ki titokban egybekelt vele, nem tarthatták magukat Troppauban, minthogy Habsburg Rudolf is elfordúlt tölük. I. Miklós ettól kezdve .1294-ig Troppau herczege volt és részt vett királyának a lengyelek elleni hadjárataiban. II. Venczelnek halála s fiának, III. Venczelnek meggyilkolása után Miklós egyszer-másszor még föl-föltünik Troppauban; 1318-ban halt meg. Míg I. Miklós nem tudott megtámadhatatlan jogot szerezni Troppaura, fiának, II. Miklósnak (1318—1365) magától hullott ólébe az érett gyümölcs. János cseh király 1318-ban ó reá és örököseire ruházta Troppaut, mint a cseh korona húbérét. Mikor 1336-ban a Piastok ága Ratiborban kihalt, Miklós ezt a herczegséget is húbérúl kapta. Meg tudta magának János király kegyét