Seite - 529 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

tartani, és IV. Károly is szívesen látta udvarában. A császár 1348-ban Troppaut a cseh korona húbérének nyilvánította, mely a morva órgrófságnak nem alá, hanem mellé van rendelve; mindkettó egyenesen koronai húbér; az órgróf és a herczeg egyenlóen a cseh király húbéresei. A herczeg gyakran idözött a császári udvarban, gyakran alkalmazták számos állami ügyben, diplomácziai küldetésekben. Királyával részt vett több háborúban, valamint római útjában is. Mindez arra valí, hogy a háború, valamint a béke ügyeiben épen oly járatos volt, mint kortársa, Tescheni Píemisláv. Fiai megosztoztak az örök- ségen; Ratibort és Troppau- nak negyedrészét a legidösebb testvér kapta, a többi meg az ifjabb testvéreknek jutott. Ekképen Ratibor külön vált s területén 1377 óta Troppau, Jägerndorf és Leobschütz herczegségek keletkeztek. Ez apró országocskák egyes urai- nak kormányzata nagyobb- részt abból állt, hogy levele- ket állitottak ki, melyekból pénzbeli nagy szúkolkodésók derúl ki. A huszita háborúk idején I. Píemisláv troppaui herczeg Zsigmond császár pártján volt, hol, habár szerencsétlenúl, a csehek eilen harczolt s magára vonta ezek boszúját. 1428-ban pusztítva törtek be az országba, s a herczeg nagy áldozatokkal volt kénytelen távozásukat meg- vásárolni. 1430 és 1431-ben a táboriták ismét végig kalandoztak a kis országon s fejedelmét káros fegyverszünetre kényszerítették. A huszita zivatarok után belsó tusák s a rablók elszaporodása károsították a népet. Arván született László hosszú kiskorúsága és Csehország pártviszályai Troppau nyugalmát is hátráltatták. Podébrád Györgynek cseh királylyá választatása után pár évvel megkezdödött Mátyás magyar királylyal az a háború, melyben Troppau tartomány, mint Podébrád birtoka rendkivúl sokat szenvedett. 6 II. Miklós troppaui herczeg pecsétje.