Seite - 531 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

681 be, s Jagerndorf azután csaknem egy századon át a protestantismus gdcz- pontja maradt Felsó-Sziléziában. A troppaui tartományban Luther tanai Wagstadtban s más városokban vertek gyókeret, kivált ott, hoi a fóldesúr támogatta a térítést. Magában Troppau városában az új hit 1540 óta terjedt el, s 40 évvel késóbb már esak 18 katholikus polgár élt a városban. De épen itt tórtént az elsó ósszeütkózés a két felekezet kózótt. Az olmützi püspOk, valamint a császár ellenzé, hogy a plebánia-templomhoz evangélikus pap választassék, minthogy a tanácsnak ily választásra joga nines. II. Miksa uralkodása ¡dejen a folmerúlt viszályokat mindig kiegyenlítették. Aggodal- massá akkor lett a protestánsok helyzete, mikor II. Rudolf császárrá, Dietrichstein bibornok pedig püspókké lett. Ezek elrendelték a plebánia- templom bezárását, s minthogy ez ellenállással találkozott, a város végúl császári átokkal sújtatott (1603), de annak végrehajtására esak 1607-ben nyílt alkalom. Ekkor meghagyták Geissberg ezredesnek, hogy ezredét Troppauba vezesse, ott fizesse ki és bocsássa szét. A polgárság azt hitte, hogy ez az ezred van megbízva a császári büntetés végrehajtásával, s elhatá- rozta, hogy bevonúlását fegyverrel megakadályozza. Veres csatározások támadtak, a külvárosok s nehány ház a város falain belúl a túz martalékaivá lettek. Végúl alkudozások kezdódtek, s 43 napi ostrom után a város meg- adta magát. Ekkor azután megindúlt az ellenreformáczid, melyet a püspók, a fókapitány és Sarkander Miklds pap buzgón folytattak, melyet azonban a Rudolf császár által 1609 augusztus 20-án Szilézia számára kiadott kiváltság- levél akadályozott. Gyórgy órgrófot Jagerndorfban fia, Gyórgy Frigyes (meghalt 1603) kóvette, ki, mint atyja, derék tisztviselókkel gondosan kezeltette herezeg- ségét. Ó vele, ki Jágerndorfot ajándékozás útján a brandenburgi választóra ruházta át, kihalt a frank-hohenzollerni ág. A választó 1606-ban a herezeg- séget második fiának, János Gyórgyn&k adta, mi ellen a császár tiltakozott, minthogy II. Lajos király a tartomány birtoklását a frank ágra korlátozta, mely okbdl az ajándékozás érvénytelen s a herczegségnek vissza kell a koronára szállnia. Minthogy a brandenburgi választdi család által való birtokbavételt sem Rudolf, sem Mátyás nem hagyta jdvá, János Gyórgy folyton abban a veszélyben forgott, hogy elveszti országát. Kétségkivúl fóleg ez vitte ót húbérura ellenségeinek pártjára. Korának minden politikai viszályaiba be volt bonyolódva, s 1618-ban egész eróvel csatlakozott az akkor kitóró mozgaiomhoz és Frigyes pfalzi grófhoz. A hókirály trónjának 67*