Seite - 532 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

532 ósszeomlásával János György csiííaga is eíhomáíyosúit. À császár trdrt- vesztettnek nyilvánította, s mikor Magyarországba szorították, ott új válla- latokra készúlt; már meg is szállotta a jablunkai szorost, mikor 1624-ben meghalt. II. Ferdinánd Jägerndorfot, mint megüresedett húbért, bevonta, s 1622-ben Liechtenstein Károly herczegre ruházta át, ki már 1614-ben Troppaut is hûbérûl kapta. A brandenburgi választdk által a herczegség visszanyerése érdekében ismételve tett lépések sikertelenek maradtak. A fejedelem, a nemesség, a paraszt, a polgdr, egyhdz és iskola. Szilézia herczegei, kik a cseh király fd húbér-uraságát ônként elismerték, a fejedelmi jogok tekintélyes ôsszegét mentették meg maguknak. Ellenben II. Miklds, troppaui herczeg királya kegyének köszönte országát, mely okbdl állása nem volt oly értékes, mint a többi sziléziai herczegeké, kikkel csak akkor lett egyenjogúvá, mikor Ratibort is megszerzé. Utddai azon igyekeztek, hogy a troppaui tartományt a sziléziai herczegségek sorába iktassák, mely törek- vésnek az a magyarázata, hogy Troppau rendjei a részôkre is ismételve megerdsített morva jogra támaszkodva, több szabadsággal élhettek, mint a többi sziléziai fejedelemségek rendjei a maguk herczege irányában. A husziták betôrései és a késdbbi háborúk Troppau urainak érdekeit Sziléziával mind szorosabbra fûzték, s így kezdetben ingadozva, késôbb határozottan Sziléziához hajlottak. Ezt a városi polgárság szívesen látta, más részt azonban Troppau hova tartozanddságát illetóleg hosszú pör támadt, melyet morvák és sziléziaiak nagy elkeseredéssel folytattak, s mely a XVI. században tetdpontjára hágott. Az 1618-iki cseh fólkelés leverése után ellenállás nélkül hajtották végre Troppaunak a sziléziai herczegségek sorába vald iktatását, melyek kôzé Jägerndorf már a Hohenzollern uralom dta tartozott. A tescheni herczegek, noha királyi haszonvételekkel, fejedelmi jogokkal és kamarajdszágokkal el voltak látva, a troppaui urak módjára lassanként kózépvagyonú foldbirtokosokká hanyatlottak ; eredetileg díszes udvartartásaik helyére szegényes háztartás lépett, s fejedelmi tekintélyôk nemzedékról-nemzedékre csökkent. A herczeg mellett a nemesség állt, mely fdbb és alsdbb rendre oszlott; Teschenben 1422-ben, Troppauban 1431-ben mint urak és Iovagok rend- jével ta'álkozunk e nemességgel. A herczeg a nemességet az ország köz- igazgatásában, a fdbb udvari tisztségek betôltésében használta és kötve volt annak tanácsához. A nemességból kerúltek ülnökök az országos tôrvény- székhez, mely a húbérjog behozatala dta a régi szláv jogszolgáltatást melldzte.