Seite - 533 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

533 Troppauban a tartományi jog és biróság még II. Miklós alatt kifejlôdôtt, Jägerndorfnak és Leobschütznek saját joga volt, s Teschenben 1413-ban említik a tartományi jogot. Az országos tôrvényszék elótt határigazítási és ôrôkôsôdési pöröket, nemesi birtokok eladását, árvaügyeket, stb. tárgyaltak. E torvényszéknél jelentették be a birtokváltozásokat, s vezették be azokat a tartományi telekkönyvbe. Abban az idôben, mikor a sziléziai herczegségek a tôrténetbe belépnek, a jog és a birtok egyenlôségérôl tôbbé szó sem lehet, s a nagy tömeg sokféle Tescben a XVII. században. adót és robotot volt kénytelen szolgáltatni. A jobbágyság azonban nemcsak egy kiváltságos rend lételének, hanem a tiszta természetgazdaságnak volt a kôvetkezménye, melyben minden szvlkséglet csupán a természeti termékek cseréjével elégíttetett ki. A polgárosodás magasabb fokának az ilyen gazdál- kodás nem felelt meg tôbbé. A herczegeknek, a nemességnek, a papságnak oda kellett tehát törekedniök, hogy dûs földbirtokukat biztos évi jövede- lemmel értékesitsék. Erre a változásra a belföldi parasztság, mely az eddigi gazdálkodásba tôkéletesen beleélte magát, képtelennek bizonyúlt, miért is egy új elem, a német telepes hivatott be. Szükség volt rá, nem annyira a sok erdö kiirtása és nagy terúletek mívelés alá vonása, mint inkább a földesuri jövedelmek fokozása végett. Hogy a német parasztot megnyerjék