Seite - 538 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

8 tottäk a nep szämät; szämos közseg eltünt; mezövärosok es värosok egeszen, vagy feiig pusztän älltak s megmaradott lakdik nyomorba sülyedtek. A törökökkel es a fölkelö magyarokkal vivott küzdelmek szinten erintettek Szileziät. Török csapatok portyäztak 1663-ban Morvaorszäg hatäräig es a jablunkai szorosig; a nep fegyvert fogott s kivivta a csäszär elismereset, Tesehen rendei pedig azt a jogot, hogy sajät zäszlajok legyen. Thököly fölkelesekor Petrdczy alatt 4.000 kurucz hatolt Seipuschon at Bielitzbe, melyet 1682-ben kiraboltak. Szobiesky Jänos lengyel kiraly 1683-ban Troppaun ät vonült Bees fölmentesere. A következö evekben bajor, szasz es brandenburgi, sved, dän es ir hadak vonültak Szileziän ät a török csataterre. E csapatmozgalmaknäl sokkal több bajt okozott a nepessegnek az ellenreformäcziö, melyet 1648 utän ismet meginditottak. De mär I. Lipdt utolsö eveiben, meg inkäbb I. Jözsef idejeben az anyagi erdekek megtompi- tottäk az üldözesi buzgalmat, s a tisztviselöi kar is kevesbbe mutatkozott hajlandönak, hogy az egyhäzi hitbuzgalom keszseges eszköze legyen. 1. Jözsef 1707-ben, XII. Käroly sved kirälylyal megkötötte az altranstädti egyesseget, mely Szilezia protestäns laköinak egyeb engedmenyeken kivül hat kegyelmi templomot engedelyezett. Egyet Tesehen kapott, hol 1709-ben tettek le a Jezus-templom es iskola alapkövet. Az evangelikus gymnasiumon kivül a jezsuitäknak is volt Troppauban (1630), Teschenben (1711) es a piaristäk- nak Freudenthalban (1731) iskoläjuk. VI. Käroly 1722-ben Tesehen herezeg- seget Lipöt lotharingiai herezegre ruhäzta ät, kiröl 1731-ben fiära, Märia Terezia ferjere, 1765-ben pedig II. Jözsef csäszärra szällt. Märia Terezia a herezegseget az összes hüberväromänyosok hozzäjärüläsäval penzen meg- väsärolta, s leänyänak, Märia Krisztinänak, s vele ferjenek, Albert szäsz herezegnek es fiörököseiknek adomänyozta. Az a kikötes, hogy a herezegseg esetleg visszahäramlik a koronära, 1791-ben oda mödosittatott, hogy a hüberesek megkaptäk a jogot, hogy Käroly föherezeg javära vegrendeletet tehetnek. Igy szällt a herezegseg az asperni hösre, 1847-ben pedig a custozzai gyözöre. Friedek uradalom több vältozäs utän a tescheni herezege, Freistadt a Wallisch gröfoke, Bielitz, melyet Märia Terezia szabad birodalmi ura- dalommä, aztän fejedelemsegge, vegul herezegsegge emelt, rövid idöre gröf Haugwitz Frigyes Vilmose, azutän a Sulkowskyake lett. Haugwitz mint miniszter az összes belügyekben megszerze Märia Terezia teljes bizalmät. Freudenthal, mely a hökiräly bukäsa utän Wrbna Henrik kezere került,