Seite - 556 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

556 csolják. A megsuprikált aztán húsvéti kalácscsal, mákos patkóval (Bägel), hímes tojással, stb. váltja meg magát. A vesszózés közben külonféle mondd- kákat szavalnak ; ilyen példáúl ez : Etz komb'r zu dan liba Ûstan, ! (Most a kedves húsvétnapon Lott dâs Tächtala awing schmackûstan. Denne, denne em a Kôp, Dâss de dinkst, sis a Klislatôp ; Jöviink a lányt virgácsolni. Nesze, nesze a fejedre, Hogy azt higyjed, virágcsempe, Denne, denne em a Recka, ; Nesze, nesze a hátadra, Dâss dich ni de Berda drecka; j Hogy a teher le ne nyomja; Denne, denne em de Orma, ! Nesze, nesze a karodra, Dâss dich lanst d'r Lait d'rborma; \ Hogy a szegényt megsajnáljad ; Denne, denne em de Hand, ; Nesze, nesze a kezedre, Dâss de Laite wân d'rkannt; Hogy tudj tenni kiilônbséget; Denne, denne em de Fisse, Nesze, nesze a lábadra, Dâss de lanst de Aida grissa. , Hogy becsüld meg a vénséget) A „ Schmeckostern * elnevezés elsd része a népnél még ma is járatos „schmicken" (a. m. ostorozni, verni) szdtdl ered. A zöld gallyakkal vald virgácsolás, azt tartják, neveló, egészséget és épséget föntartd, termékenyítd hatással van. Épen azért kivált a leányokat szokás benne részeltetni, s ebböl magyarázhatd az is, hogy miért veri végig ily módon e napon a jägerndorfi kerület némely helységeiben a pásztor az egész nyáját. Pünkösd hétj'àjén^ de némely falvakban már húsvét hétfdjén, az a szokás, hogy a helység legmddosabb gazdái szalagokkal foldíszített legszebb lovaikon kórúlnyargalják a földjeiket. E közben ájtatos énekszdval kérik az ég áldását vetéseikre, egyúttal mindenféle elemi csapás távol tartásaért is esedeznek. Más hasonld szokás szerint ugyan ez idóben a szomszéd falu valamelyik gazdájának a majorjáig versenyt nyargalnak, a hol aztán étellel és itallal vendéglik meg a lovasokat. Ilyen falusi lovas körmenetekböi fejlódtek kétségkivúl a városokban szokásos pünkösdi népünnepek, minók a kirâly-dijlôvés, madârlôvés, stb., melyeket Jauernigben, Friedebergben, Freiwaldauban, Teschenben, Bielitzben és más helyeken a pünkösd hetében még ma is megtartanak. A nyári napfordúlat ósi pogány ünnepének nevezetes maradványa a „Szent Iván tüzeM. Szent Iván napjának (június 24.) az elóestején, a mely a nyári napfordúlat ideje tájára esik, a hegytetökön tüzeket gyújtanak, még pedig jdkora máglyákat, a melyek drákig lobognak. Felnótt ifjak körben állnak e máglyák körul és szurokba mártott seprúiket, a melyeket az egész