Seite - 561 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

említett szürke ló a Wodan szürkéje; az istenség dárdája pedig a Sinhirt botjává vagy ostorává alakúlt át. Kiválóan kedveli a sziléziai nép az olyan mondákat, a me- lyek elrejtett kincsekxfA s ilyek fólleléséról szólnak. Bizonyos napokon, így virágvasárnap, nagypénteken, húsvét vasár- napján ott, a hol kincs rejlik, megnyílik a föld s kékes lángok csapnak ki helóle. A kincsek többnyire düledezó várromok között, pinczékben, hegyek gyomrában és barlangokban vannak elrejtve. Nyomukra vezet a zárnyitó fú, a kutató vesszó és a futó golyó; óreik ördögök, tüzet fúvó bikák, fekete kutyák, kígyók, sárká- nyok és más ördöngös állatok; eleinte rendesen valami érték- telen dolog alakjában kerúlnek az ember szeme elé, pl. szén, hamu, borsó s más efféle gya- nánt. Kincsásásnál egy kukkot se szabad szólni, a mely foltétel megszegése sokszor az egész .. A Reihwiesen melletti Moosebruch tdpásztora. vállalat sikertelenségének az K u t z e r B e r n á t szoborm¡ ive. oka. Kincsásó mondák fúzódnek Reichenstein, Kaltenstein, Edelstein, Wigstein várromjaihoz, a Hennersdorf melletti Hausberghez, a Jägerndorf melletti Schellenburghoz, az Odrau melletti Milchberghez, a Wischkowitz melletti erdó egy helyéhez, a polnisch- ostraui kastélyhoz s még más helyekhez. E mondák is Wodanra, a kincsek adójára vonatkoznak. 71