Seite - 568 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

568 nyelven erólkódnek szólani, néha itt is vissza-visszaesnek természetesebb beszédmódjukba; így, mikor a kóményes turó igazi sziléziai ajándékával kedveskednek az isteni kisdednek. A darab nem azzal végzódik, a mivel más karácsonyi játékok, hogy t. i. Mathuzsálem a Halállal találkozván, csóndesen kimúlik, hanem a gyermekgyilkos Heródes kerúl óssze benne a Halállal, a ki az ádáz zsarnokot „lelóvi". E jelenet már a Heródes- vagy Háromkirály-játékokhoz hasonlít, a melyek a vízkereszt ünnepe után valának szokásosak. Valamint német fóldon egyáltalában karácsonyi és húsvéti színjátékokra ágaztak ketté a mysteriumok: úgy Sziléziában is vannak passió-játékok is a karácsonyiak mellett. Húsvét hetének valamelyik napján a XVIII. század második felében még rendesen, s a jelen század elején is elóadták még néha Zuckmantelben az itteni és az obergrundi lakosok a Krisztus kínszenvedését azon a módon, mint Oberammergauban. A színielóadást a zuckmanteli plebánia-templomban mise elózte meg, mely után a játék csak a keresztre- feszítésig kóvetkezett; mert ezt már a város kózelében lévó Rókus-hegyen adták eló, a hová a nép szent énekek zengedezése kózben kisérte ki a Krisztus kínszenvedési útját ábrázoló menetet. E darab elóadásában 92 személy vett részt s az egész 14 jelenetre tagozódott. A 2.484 versból álló szóveg fón- maradt alakjában nyelvének és verselésének tanúsága szerint a XVII. század elsó évtizedeiból, vagy a kózepe tájáról való lehet; de fóltehetó, hogy régibb darab átdolgozása. Hogy ez a késóbbi átdolgozás sziléziai fóldón termett, arra vallanak a kenócsárússal való jelenet és a tósgyókeres sziléziai tájszólásban írt tóbbi részletek. A Krisztus kínszenvedésének ezen elóadásához fúzódik e tájéknak egy hagyományos szokása. Ugyanis, hogy a Megváltó szenvedéseiben a jámbor nép is részt vegyen, hajdan Zuckmantelben és kórnyékén a férfiak Krisztus kínszenvedéseinek az eszkózeit, vagy a Jézus nevét a mellükre, vagy a jobb felsó karjukra tetoválták, úgy, hogy a bórüket gombostúkkel megszurkálva, czinóberrel és csersavval kenték be. De még evvel sem érvén be, a nép az ónostorozók módjára a legfájdalmasabb sanyargatással illette a testét, s ez idótájban kórmenetben vonúlt a Rókus-templomban fólállított szent sírhoz, a mely még ma is e helyütt van. Népies építkezés. Nyugati Sziléziában egy részt a népesség súrúsége, más részt a fóldalakúlat és a vólgyek szabása okozza, hogy a helységek szorosan egymás mellé sorakoznak s a vándor gyakran mérfóldeket jár