Seite - 574 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 574 -
Text der Seite - 574 -
574
nagy gondja. Mert arra sokat tartanak, hogy mentúl több aszalt gyümölcs
legyen a háznál. Ez meg a vászon- és lenkészlet bósége a sziléziai gazdasszony
becsvágyának fó tárgya és a ház jdmódjának tanújele. Tele is van aszalt
gyümölcscsel minden láda, s az egész házat betölti az aszalt gyümölcs szaga.
A gyümölcsös kôzelében van a veteményes kert, e mellett pedig a
virágos, de ez sokszor külön a ház homlokzata elótt is találhatd; még a
szegények kunyhdi mellett is csak ritkán, a mddosabb házaknál pedig soha
sem hiányzik.
A legutdbbi pár évtized folyamán ugyan a sziléziai parasztházakat még
a magasabb fekvésú hegyi falvakban is téglábdl vagy kóból építik, s a
régibb házakon is kevés már a nyoma a hajdankori építésmddnak a sok
toldás-foldás és átalakítás miatt; egészben véve azonban a még meglévó
régibb udvarházakon most is kimutatható az az eredeti elrendezésmdd, a
mely frank, hesseni és thüringiai földön még ma is uralkodd.
Népviselet ¿s népies alakok. A sziléziai német paraszt ruházata soha
sem volt afféle népviselet, mint a magyar, lengyel vagy orosz, hanem, mint
egyéb német tartományokban, itt is csak a magasb társadalmi osztályok
tóbbé-kevésbbé elavúlt régi divatjának utánzata.
A régi divatú, vagy mint a nép hívja, az „ó-frank" viselet mai napság
már a magános hegyi falvakban is kihalt. Kivétel e tekintetben a Bielitzben
és kôrnyékén megtelepúlt gyarmat német nyelvszigete, a melynek lakóját
a viseletéról rögtön föl lehet ismerni. Magas szárú csizmát és rôvid sôtét
posztdzekét visel, a mely folé még az idójárás szerint hosszú sótét posztd
köpönyeget ölt. A fején tréfásan „czukorsüvegtt-nek nevezett hegyes kalap
van, melynek közepes szélességú a karimája; régebben jó magas volt, ma
már azonban sokkal alacsonyabb a teteje és jókora selyembojtok díszítik.
öregebb parasztasszonyok hosszú, sôtétkék vagy fekete posztó szoknyát és
testhez álló, rojtos posztó- vagy bársony zekét hordanak, a mely folé még
esetleg tarka mellkendócskét kötnek. A férjes asszony fejét csipkés fehér
fókótó, az ú. n. „Drach" (sárkány) díszíti, mely a fiatalabb nóknél kisebb,
az idósbeknél pedig jdval dudorosabb. Ez a fókotó csíkolt, fehér, hímzett
kendóból van gondosan összehajtogatva és kötve, iskátulya módjára szorosan
ráillik a kontyra és a fülek alatt két, vízszintesen elálló szárnya, meg egy
háromszógú csücske van.
Nyugati Sziléziának a század harmadik és negyedik évtizedében még
uralkodó viselete foltúntetésére álljon itt a kôvetkezô két kép leírása.
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch