Seite - 574 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

574 nagy gondja. Mert arra sokat tartanak, hogy mentúl több aszalt gyümölcs legyen a háznál. Ez meg a vászon- és lenkészlet bósége a sziléziai gazdasszony becsvágyának fó tárgya és a ház jdmódjának tanújele. Tele is van aszalt gyümölcscsel minden láda, s az egész házat betölti az aszalt gyümölcs szaga. A gyümölcsös kôzelében van a veteményes kert, e mellett pedig a virágos, de ez sokszor külön a ház homlokzata elótt is találhatd; még a szegények kunyhdi mellett is csak ritkán, a mddosabb házaknál pedig soha sem hiányzik. A legutdbbi pár évtized folyamán ugyan a sziléziai parasztházakat még a magasabb fekvésú hegyi falvakban is téglábdl vagy kóból építik, s a régibb házakon is kevés már a nyoma a hajdankori építésmddnak a sok toldás-foldás és átalakítás miatt; egészben véve azonban a még meglévó régibb udvarházakon most is kimutatható az az eredeti elrendezésmdd, a mely frank, hesseni és thüringiai földön még ma is uralkodd. Népviselet ¿s népies alakok. A sziléziai német paraszt ruházata soha sem volt afféle népviselet, mint a magyar, lengyel vagy orosz, hanem, mint egyéb német tartományokban, itt is csak a magasb társadalmi osztályok tóbbé-kevésbbé elavúlt régi divatjának utánzata. A régi divatú, vagy mint a nép hívja, az „ó-frank" viselet mai napság már a magános hegyi falvakban is kihalt. Kivétel e tekintetben a Bielitzben és kôrnyékén megtelepúlt gyarmat német nyelvszigete, a melynek lakóját a viseletéról rögtön föl lehet ismerni. Magas szárú csizmát és rôvid sôtét posztdzekét visel, a mely folé még az idójárás szerint hosszú sótét posztd köpönyeget ölt. A fején tréfásan „czukorsüvegtt-nek nevezett hegyes kalap van, melynek közepes szélességú a karimája; régebben jó magas volt, ma már azonban sokkal alacsonyabb a teteje és jókora selyembojtok díszítik. öregebb parasztasszonyok hosszú, sôtétkék vagy fekete posztó szoknyát és testhez álló, rojtos posztó- vagy bársony zekét hordanak, a mely folé még esetleg tarka mellkendócskét kötnek. A férjes asszony fejét csipkés fehér fókótó, az ú. n. „Drach" (sárkány) díszíti, mely a fiatalabb nóknél kisebb, az idósbeknél pedig jdval dudorosabb. Ez a fókotó csíkolt, fehér, hímzett kendóból van gondosan összehajtogatva és kötve, iskátulya módjára szorosan ráillik a kontyra és a fülek alatt két, vízszintesen elálló szárnya, meg egy háromszógú csücske van. Nyugati Sziléziának a század harmadik és negyedik évtizedében még uralkodó viselete foltúntetésére álljon itt a kôvetkezô két kép leírása.