Seite - 604 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

604 „Melyiketeket akaszszam föl legelöször ?" Erre valamennyien kereket oldottak és lóhalálában tova iramodtak. Szilézia számos helységében hisznek még a lidércznyomásban (mora). Egyszer egy szegény varga sehogy sem tudott az ót éjjelenként fojtogató lidércztól szabadúlni. Ekkor azt tanácsolták neki, hogy ha majd megint nyomja a lidércz, ragadja meg és ne ereszsze el. Mikor a lidércz ismét megjelent nála, csakugyan jól megmarkolta. Hát egy macska volt, a melyet a varga iziben a falra szögezett föl, maga pedig nyugodtan aludta végig az éjszaka hátra lévó részét. Mikor reggelre kelve fölnyitja a szemét, ime egy falubeli gonosz vén asszonyt látott a macska helyén a falon függeni. Zene. A zene általános fejlódése torténetében a kis Sziléziának természetesen csak szerény szerep jut. Szavahihetó tudósítások a sziléziai zenemúvelésról csak a XVI. századdal kezdódnek. Akkoriban Sziléziában is ápolóhelyekre talált a szabályszerú polgári mesterdal, s ugyan ez idóben lendúlt föl a reformáczió hatása alatt az egyházi nép-ének is. A parasztoknak búcsúnapi s egyéb alkalmi zenével való mulattatásáról pedig a vándorzenészek bandái gondoskodtak. De a városi hatóságoknak is volt, kivált a királyi városokban gondjuk a jobbféle zene múvelésére. Mindenütt meghonosúlni látjuk a városi zeneigazgatók (Stadtkunstpfeifer, Thurnermeister) intézményét. Liechtstein- nek 1685-böl való értesítése szeri'nt „úgy az ének-, mint a zenetanítás Sziléziában módfelett divatozik és az ifjúság jó korán részesúl benne. Ajeles gymnasiumokban, a melyek felsö tanfolyamaiban 100-nál több nóvendék s köztük kitúnó tehetségúek is tanúlnak, alig van olykor 20 is, a ki a zenében járatlan. A városokban pedig sok élemedettebb polgár is eljár a templomi karba és így veszi szép hasznát ifjúkorában eltanúlt zenetudományának. Ennek elótte Sziléziában is valának úgy nevezett mesterdaluokok, a kik nyilvános gyülekezeteket tartottak a városházán és dalaikkal versenyeztek. Epen ez az oka, hogy Sziléziában általán véve több jó zenét hallani a templomokban, mint egyebiitt. Sót lakodalmaknál is kellemes komolyabb zenével is szokás a vendégeket gyönyörködtetni, temetéseknél pedig a gyászolók szívét vigasztalni". Hatósági útasításokkal alkalmazott városi zeneigazgatókat (ú. n. várostorony-zenészeket) találunk Troppauban, Jägern- dorfhan, Freudenthalban és Teschenben. Fóképen az volt a teendöjük, hogy