Seite - 608 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 608 -
Text der Seite - 608 -
608
epült föl üjra. 18o5-töl Troppaunak ismet üj värosi szinhäza volt, a melyben
az egymäst követö Mathe (1839), ßurghauser, Blum, Rosner, Proski,
Gaudelius, Kotzky, Element es Raymann, Bigl, Nikolini, Westen, Arlt,
Freitag es Janisch, Jantsch igazgatök alatt drämäkon es vigjätekokon kivül
operäk es operettek is kerültek szinre. A troppaui szinhäz legfenyesebb
idöszaka Klement es Raymann, meg Bigl igazgatösäga eveibe esik.
Karmesterekül egyebek közt Rafael Ferencz, Neswadba J., Hummel Jözsef,
es a zeneszerzö Weidt Henrik müködtek itt. Kivälö enekesek közül, a kik
Troppauban kezdtek meg müveszi pälyafutäsukat, Krolop Ferenczet, a berlini
udvari operahäz tagjät emlitjük. 1883-ban a troppaui värosi szinhäzat
Labitzky Ede varosi epiteszeti tanäcsos, a hires karlsbadi tänczzene-szerzö
legidösb fia, alakitotta ät a mai diszes epülette. Bielitz värosa is epitett
magänak az utöbbi evekben igen szep ällandö szinhäzat, a melyben drämäkon
kivül operetteket, söt kisebb operäkat is jätszanak.
A legkivälöbb szil/ziai zenemüv/szek soräböl elsö helyen az 1783-ban
a hatärszeli Braunseifenben született freudenthali, majd utöbb troppaui
erdemes karmestert, szorgalmas gyüjtöt es färadhatatlan mäsolöt, Jäckel
Agostont emlitjük, a ki a ket nevezett värosban jelesül vezette es müvelte
az egyhäzi zenet 1849 november 7-en Troppauban bekövetkezett haläläig.
Toväbbä Geppert Liberatust, a fölötte termekeny egyhäzi zeneszerzöt, ki
1815 februär 15-en született Dittersdorf szämos evi müködese helyen, a
Johannesberg kastelya töveben ällö Jauernig värosban. Mintegy 200 egyhäzi
zenemüvet irt, melyek közül sok megvan meg ma is a jauernigi plebänia-
templom leveltäräban. Szerzemenyei majdnem kivetel nelkül falusi karok
szämära irväk s könnyü, ätlätszö stilusban, szabatosan vannak szerkesztve.
Harmadik es legjelesb szileziai zeneirö dr. Schön Ede lovag, ki Engelsberg
neven adta ki szämos szep es mely erzesü ferfi-karät. Schön Ede 1825
januär 23-än született Engelsbergben (freudenthali kerület), a hol 1882-ben
emleket is ällitottak neki. Nagyobb hallgatösäg ele „Der Poet auf der Alm",
„Heini von Steiner" es „Dr. Heine" czimü szerzemenyeivel lepett elöször
es mindjärt lelkes fogadtatäsban reszesült. Hirtelen haläl erte a szeretetre-
meltö embert Szilezia feie tett ütjän, 1879 mäjus 27-en a morvaorszägi
Deutsch-Jassnikban. Hamvai a Becs melletti Grinzingben nyugosznak.
A legnevezetesb szileziai zene-egyesület a troppaui ferfi-dalegyesület,
a mely 1846 oktöber 23-än alakült meg. Elsö hangversenyet 21 enekessel
1847 januär l-en tartotta. Ma 96 müködö tagja van. Legjelesb karmestere
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch