Seite - 616 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

616 lengyel király udvaránál tartózkodó franczia diplomata-nót a német szívjóság és bensóség azon melegével jellemzi, mely ez alakot a német olvasóra nézve csak vonzóbbá teszi a nélkül, hogy azért sajátszerú jellemét egészben követ- kezetlenné tenné. A mi Uhl regényeiben az érdekfeszító fordúlatok híját pótolja, az legkivált a plasztikus szemléletesség és a múvészi meseszóvés. Tiller Ferencz tórténetíró (1805 —1855), Troppau szülötte, spanyol és olasz nyelvból ültetett át egyes kólteményeket eredeti versmértékükben; a szülóvárosától Engelsberg néven ismert Schön Ede lo vag pedig (született 1825) legkedveltebb kardalai közül többnek maga szerezte a szóvegét, s kivált a húmoros és tréfás hangúlatú tárgyak találó kifejezésére határozott költöi tehetséget mutatott. Az irodalmilag szerepelt sziléziai nók sorát a regényben és drámában is megörökitett freudenthali Krones Terézia (1801 —1830) nyitja meg. Játékának természetességével és vonzó bájával valóságos diadalokat aratott a húszas évek során a bécsi lipótvárosi és wiedeni színházakban, s több mély húmorú varázslatos bohózatot írt a Raimund-félék modorában (minók a „Nebelgeist", „Cleopatra", „Sylphide das Seefräulein"), melyek legalább a maguk idején egészen jól megállták helyüket. Más írónók csupán regényt és novellát írtak. Igen ügyes elbeszéló a bielitzi May Mária Terézia (Wichodil Anna), ki a szellem és érzés osszhangjára törekszik múveiben, a melyet ó maga „Mimosa" czímú elbeszélésében a nói lélek eszményi szépSégeúl dicsóített. A troppaui Glassner Julia lyrai hangúlatú naiv lelkülettel alkot, míg a tescheni Pongrácz Anna grófnó, ki kólteményeken kivúl „Aus eigner Wahl" czímmel egy regényt és társadalmi életképeket is adott ki, ezek során „Die Hässliche" czímú rajzában a realisták iskolájának tehetséges tanítványáúl mutatkozott. Fóltúnóen megegyezók a sziléziai német irodalom korlátai ugyan- azokkal, a melyek a sziléziai nép lelki hajlamait jellemzóen határolják; költöi tehetségei is inkább a lyrai és epikai múfajok felé vonják, mint a szigorú szerkezetú drámaihoz. Cseh nyelv és irodalom. Szilézia cseh népe, mely az egész lakosságnak egy negyede (130.000), két, majdnem egyenló nagyságú csoportban van letelepedve : a troppaui kerületi kapitányság terúletén és a tescheni vidék nyugati részén. Emez számos kérdés folmerúlésére adott már alkalmat, mint példáúl, hogy vajon