Seite - 624 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

624 énekgyújteménye, a mely még ma is használatban van. Szerzôje 1591-ben született Teschenben, s tanítói, hitszónoki és írói munkásságával a „lengyel Luther" nevet vivta ki. A harminczéves háború pusztításai, melyek egész századok múvelódési munkáját enyészettel fenyegették, félbeszakították ez irodalmi fejlódést is. A kôvetkezô korszakban Boroszlóból induit ki az irányadó hatás, mely azonban csak az alsóbb néprétegek számára való vallási és épületes íratokra szorítkozik, minthogy a társadalom felsóbb kôreiben a német nyelv lett az uralkodó. Ezek számára csak lengyel nyelvtanok és szótárak készúltek. A népies nemzeti ôntudat fólébredtével és megerôsôdésével kezdódik a harmadik, vagyis a nemzeti irodalmi korszak. A politikai jogok és szabad- ságok élvezete, a melyeket Ausztriában I. Ferencz József O Felsége népeinek biztosított, fokozta a múvelódésre való tôrekvést, mely mai napság a kózélet minden terén új iskolák, számos népkónyvtár, olvasó- és népneveló-egyesúletek alapításában s a szellemi élet más ápolóhelyeinek szervezésébcn nyilvánúl. A nyelv buzgóbb ápolására a nép feledésbe merúlt kincseit, meséit és mondáit, dalait és kózmondásait szorgalmasan gyújtik, az elódók munkáit ismét elókeresik rejtekükból és kôzzéteszik. A munkások száma e téreken évról-évre szaporodik ; mindenfelé élénk verseny, órvendetes haladás tapasz- talható. Nevezetesen az iskolai irodalom mutat az utóbbi négy évtized folyamán nagy gyarapodást. A legtermékenyebb író e téren Sliwka János néptanító (1822 —1874), a ki sok jeles népoktatási kônyvet írt s az elsó sziléziai lengyel Abéczés kônyv szerzôje. A szellemi kincsek gyújtói kôzt dr. Cinciala András jegyzó érdemel említést, a ki a nép száján éló s hagyomány útján óróklódó kózmondásokat gyújtótte egybe, melyek telvék velós gondolatokkal, magVas boles eszmékkel, nyers humorral és elmés ôtletekkel. Sziléziai népdalokból is adott ki egy gyújteményt, még pedig tôbbnyire szerelmi dalokat, melyek gyalúlatlan verseik és kezdetleges rimeik mellett is mély érzésre vallanak. Az idószaki sajtó terén, a melynek meg- alapítói itt dr. Klucki Lajos és Stalmach Pál (1824—1891) valának, szintén fóllendúlés mutatkozik. Sziléziának 1848-ig egyetlen lengyel újsága sem volt; míg ma Teschenben tóbb politikai, gazdasági és egyházi hetilap és egy paedagogiai havi folyóírat is jelenik meg lengyel nyelven. A sziléziai származású lengyel írók kózúl az elsó helyet kétségtelenúl Maciejowski Waciaw Sándor érdemli meg. 1792 szeptember 10-én született a Teschen melletti Tierlitzko (Cierlicko) faluban. Korán elmaradt szüleitól,