Seite - 638 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

638 koznak a karzatok gazdag stucco-díszítményei, végúl a Kiniel Keresztély által épített nagyszerú fó oltár. Ez magas talapzaton nyugvó, félkoríves átjárókkal biró, fából alkotott merész és könnyed, emeletes oszlopos épít- mény. Alsó osztályát két-két, felsó osztályát pedig egy-egy oszlopcsoport alkotja; amannak hátterét egyszerú fa burkolat, emezct élénken világító kék függönyök képezik. Szent férfiak fehér szobrai állanak az oszlopok közeiben, a lelkesedve imádkozó angyalok és a vidáman játszadozó gyermekek alakjai pedig ellepik az egész alkotmányt, az égból leereszkedve mintegy pihenni látszanak az oszlopok tetején és talapzatán. Az aranytól csillogó oszlopfók, oszloplábak, ruhák és jelvények fokozzák az alkotmány pompáját. Az ezüsttól csillogó szentségház, Máriának fényes sugarakkal óvezett nagy kegyképe, e fölött a záró falon ábrázolt Szent Gyórgy alakja helyesen kapcsolják egybe az oltár két szárnyát. Ambár a szentségház és a hozzá tartozó részek kevésbbé kielégítók, mindazáltal a fém díszítmény csillogásában a formák egybe olvadnak, s az arany és az ezüst szelíd fénye nem rontja az oltár építészeti és festói általános hatását. A szószék kevésbbé sikerúlt alkotás. Epítóje, Ruef János szertelenúl kihajló kávával látta el, a melynek oldalán a Márk és Lukács evangelistákat kiséró oroszlán és ókór szélesen terjeszkednek. A szószék tetején angyalok csoportja alkot ormot, a mely fölött a hitnek keresztet és kelyhet tartó alakja áll. Ugyanitt az 1741-töl 1756-ig épúlt minorita kolostor a jezsuitákéhoz hasonló terjedelmes építmény, melynek oromfalán kagyló- és rostélyalakú díszítmények hirdetik ama kor ízlését. Az olbersdorfi templom (1756) homlok- zata hasonlít a troppaui jezsuita temploméhoz; tornya a nyugati homlokzatán áll, de nincs vele kapcsolatban. A Jägerndorf melletti Burgbergen álló és a Friedek melletti búcsújáró templom két tornyú, de a tornyok szintén nincsenek szerves kapcsolatban a templommal. A jägerndorfi templom, mely korábban, 1722-töl 1727-ig épúlt, mintájáúl szolgált a gazdagabb elóállítású friedeki templomnak, mely 1740-töl 1756-ig épúlt. Ennek homlokzata egy- ségesebb jellegú és zártabb. A tornyok a homlokzatnak mintegy oldalrisalitjait alkotják és az oromfalnál egy emelettel magasabbak. A jägerndorfi temlom egyhajós belsejének legszebb díszei a festmények; a friedeki templomnak csupán bemázolt belseje sivár hatású, a mit még fokoz a kápolnák és a karzatok ablakain beáradó bóséges világosság. A jägerndorfi templom kápolnáinak nincsenek ablakai. Mind a két templom pompás fekvésú; kivált a jägerndorfi a Burgbergról le s föl nagy darabon uralkodik az Oppa völgyei fölött.