Seite - 639 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

639 A XVIII. század folyamán épúlt számos falusi templomot kivétel nélkúl nagy egyszerúség jellemzi. Egyiknek-másiknak a homlokzatát nehány lizena élénkíti ; a toronynak hagymaalakú födele van. Dongaboltozatú belsejük ünnepélyes hatású ; a boltozat mezóit hajlított s többszörösen megtört keretek díszítik. Az ablakok kózét composit pillé- rek foglalják el. A mellék- oltárok fülkék és kápolnák hiányában a hosszanti falak mentén állanak. A szentélybeli karzatok többnyire díszeseb- bek. Egyszerúen bemeszelt falak ritkán fordúlnak eló ; de a falak színét nem mindig jól választották meg. A fó oltár rendszerint legsikerúltebb rész- lete a templomnak ; itt-ott fordúlnak eló alakokkal díszí- tett kereszteló kútak is. Emlí- tésre méltók még a jauernigi, a breitenaui és a johannesthali templomok. A barokk múvészetú világi építményekre való átrqenet- nek legjellemzóbb példája a zuckmanteli postaépület. Ez 1698-ban épúlt és igen ha- sonlít a XVII. század kózepén keletkezett brüsszeli Szent Agoston-rendi templomhoz. Brüsszelben egy templomot alakítottak át postaépületté, Zuckmantelben pedig a postaépület homlok- zatát építették templom homlokzatához hasonlónak. A fóldszíntet és az elsó emeletet korinthusi pillérek tagolják; a foldszínt kózépsó mezójében van a kosárívú kapu; az ív zárókóvéból kiindúlva jobbra s balra kárpitozás lebeg. A postaépület Zuckmantelben.