Seite - 640 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

640 Az ablakok fölul egycnesen záródnak. Az egyszerú fó párkány fölött emet- kedó attikát páros pillérek fogják közre és azok kozében egy egyenes szeni- öldökü, e fölött pedig koszorúval övezett kerekded ablak nyílik. Az ormót két hajlított gyám alkotja, ezek kozében egy kis tábla áll, melyet csúcsban végzódó gomb fejez be. Az 1689-iki túzvész után keletkezett Blücher-féle, meg a Sobek-féle palota rokon jellegúek; amaz gazdagabb tagoltságú, emezen több a dísz; mind a kettö a XVIII. század elején Szászországban divatozott barokk müvészetet képviseli. A Blücher-féle palota egyemeletes homlokzatának kozépsó osztályában három, két oldalsó osztályában két-két ablak nyílik; a kozépsó osztály azonban nem szökellik ki a homlokzat színtjéból, de fölötte szintén három ablakos fodélhomlokzat emelkedik, a melyet attika és félkórú orom fejez be. A földszinti osztályokat rustica pillérek szegélyezik; a kozépsó osztályban nyílik a kosárívú kapu. Ezt magas talapzaton három szögbe állított három-három jón oszlop fogja közre és ezeken nyugszik az erkély, melynek kovácsolt vas rácsos kávája Sziléziának e fajta legszebb emlékei kozé tartozik. Az emeletet pillérek tagolják. Az erkélyre szolgáló kozépsó ablak kivételképen kosárívú. A tetópárkányt megszakító ormot czímerek foglalják el. A fódélhomlokzatnak kosárívú ablakai és nyersen formált pillérfói késóbbi eredetre vallanak. A fodélhomlokzattól jobbra s balra kerekded alakú Mansard-ablakok vannak. A palota belsejét utóbb teljesen átalakították. Itt kell megemlítenünk Geppersdorf és Freudenthal kastélyt, melyeket ebben az idóben alakítottak át a dél-németországi barokk múvészet szerint. Geppersdorf kastély fö homlokzata, Freudenthal kastély egész külseje áldo- zatává lett az átalakításnak ; Geppersdorf kastély homlokzatának tíz ablaka van; földszintje inkább alapépítményhez hasonlít; az elsó emeletnek magas, valamint fölötte a félemeletnek alacsonyabb ablakait korinthusi pillérek foglalják egybe, melyek a Bernini által alkotott és kozkedveltségúvé lett pillérek mintáját követik. Az emelet egyenes gerendájú ablakai fölött gyá- mokon nyugvó hajlított orom van, melynek mezójét mellszobrok foglalják el. A széles koszorúpárkány fölött meredek tetó emelkedik. Az oszlopokkal közrefogott és félkórívú kaput megtört orom koronázza. A homlokzat tekintélyes hatása mellett a különben változatos díszítményes formákat a múvészeti elernyedtség jellemzi, a mit az magyaráz meg, hogy a kastély átalakítását e század elején fejezték be.