Seite - 642 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

642 házak leginkább a postaépület homlokzatát szer'etik ütááozrii. jauernigbeñ számos házat széles és hajlított orom díszített, de ezék idóvel elkórhadt t-észleteiknek lebontásakor egyszerúbb alakot óltótték. TroppaU az 1689-ik eVi túzvész, majd a köVetkezö században a háborüs idók Viszontagságáí kóVetkeztében annyit szenvtedett, hogy a város épftkezése, egyes eseteket kivéve, általánosságban hanyatlásnak indúlt. E század elsó felében a Bécsból kiindúló és a német lovagrend által saját építményein elfogadott Palladio-féle klasszikuskodó irány jutott érvényre, a minek példája többek közt a würben- thali templom és a freudenthali rendház. Az ötvenes évek elejével Bécsben bekövetkezett irányváltozás hatását Szilézia is megérezte. A templomépítés- ben a csúcsíves rendszerhez tértek vissza és e téren Schmidt Frigyes, mint alkotó múvész, mint tanító és mint tanácsadó járt elól. Az ó múve a friedeki plebánia-templom hatalmas tornya (1876), mely bár nem illik össze a templommal, de a várost annyira emeli, hogy a szomszéd tartományban is mintáúl szolgált. Förster boroszlói érsek megbizásából Schmidt építé 1878-tól 1882-ig a krautenwaldi templomot, mely egyszerúen, szinte félénken emelkedik az erdöktöl övezett szúk völgyben. Anyaga világos mészkó. A mester e kis erdei templom alkotásánál nem gondolt nagy alkotásaira, a székesegyházakra és a tanácsházakra, múvészete azonban e kis építménynél is jeleskedett. Schmidt Frigyes hatása alatt fejlödött Meretta Gusztáv (meghalt l888*ban) és Prokop Albin. Amaz a liebenthali, a deutsch-paulowitzi és rosswaldi, emez a trzynieci templomot építé. Meretta sokat útazott és tapasztalatait folhasználta építményein; a sziléziai kis templomok nem adtak neki alkalmat, hogy nagyszerút alkosson. Elsó sorban a kOrúlmények által megszabott gyakorlati kovetelményeket tartotta. szem elótt; azért építményeit egyszerúség jellemzi, a mi nem annyira a rosswaldi román múvészetú templomon, mint inkább a másik kettón vehetó észre. Mind a hármat az olmützi herezeg-érsek építteté. A trzynieci templom a megboldogúlt Albrecht fóherczeg megbizásából épúlt. Prokop 1883-tól 1884-ig tizennégy hónap alatt építé föl a templomot, mely egy halmon áll és kereszthajós elrendezésú. A szentély és a kereszt két oldalszára a nyolczszög öt oldalával záródik. A magas kozéphajót az alaesony oldalhajóktól karesú, gazdagon tagolt pillérek választják el. A támasztó pillérek kozében nyíló magas ablakok bóséges világossággal árasztják el a templom belsejét. A torony a nyugati homlokzat elótt emelkedik, fokozatosan vékonyodó támasztó pillérek fokozzák