Seite - 644 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

644 csucsives templom; a tescheni szûletésû Schwada épité a cameral-ellgothi templomot. Emlitésre méltô még az einsiedli templom: A vilâgi épitkezés terén majdnem korlâtlanûl uralkodik a Bécsben divatos renaissance. Az éjszaki orszâgok épitészetének hatâsa csak elvétve mutatkozik. Az âltalânosan fôllendûlt épitkezés részben megvâltoztatja a vârosok régi képét, részben pedig egészen ûj vârosrészeket hoz létre. Troppauban ûjabb idôben épûlt a Ferencz Jdzsef mûzeum, szâmos iskola, a szinhâz, a tôrvénykezési épûlet, a mintaszerû kaszârnya. Emlitésre méltd ûjabb épitmények: Bielitzben több nagy iskola, a pazar diszu zsinagdga, a takarékpénztâr, a szinhâz; Teschenben iskolâk, a takarékpénztâr, a pâlyahâz ; Jägerndorf ban több iskola ; Friedekben a Ferencz Jdzsef iskola, stb. A magânhâzak versenyeznek a nyilvànos épitményekkel. A kôzépkori és a renaissance festészetnek Sziléziâban csak nehâny mû a képviselôje és azok is vagy nem Sziléziâban készultek, vagy pedig nem lehet bebizonyitani, hogy festôjiik sziléziai lett volna. Az olyan mûvek, mint példâûl az altbielitzi szârnyas oltâr festményei és a kurzwaldi oltârkép, melyek a esehorszâgi és a frank iskolabeli festményekhez hasonldk, kétség- kivûl kûlfôldrôl kerûltek Sziléziâba. A kurzwaldi oltàrképet âllitdlag vala- melyik krakdi püspök ajândékozta volna 1500 kôrûl, és a kép is az ottani festdiskolâbdl szârmazik. Meglehet, hogy az altbielitzi festmények is ezen az ûton kerûltek Sziléziâba. A barzdorfi pestis-kép 1571-bol vald, tehât a renaissance korâba esik. Ezt ört Bertalan nevü festö készité, a kiröl azonban nem tudni, honnan vald. A kép kôzepét a fôlfeszitett Megvâltd foglalja cl ; jobbrôl a fekete ruhâba öltözött donâtorok imâdkoznak ; bal felôl a hâttérben a Mdzes âltal fôlâllitott kigyd läthatö; ugyanitt az elöteret könyörgo alakok foglaljâk el. Egyebet nem tekintve, a karjait a kigyd felé kiterjesztô ndi alak olasz hatâst ârul el. A XVII. szâzadbdl egy idegen mester muve maradt fônn. Ez a keresztrôl levételt âbrâzold kép a freudenthali fd oltâron, Onghers Oszvaldtdl. Tizian és Caravaggio mûvészetének hatâsât ârûlja el; azonkivûl a kinzd eszközöket tartd angyalokrdl Berninire is gondolhatni. Ez angyalok kôzt nehâny elragadd szépségû. Azok a muvészek, kik a XVIII. szâzadban Sziléziâban mûkôdtek, részint a béesi, részint a rdmai iskola tanitvânyai. Ezek kôzé tartoznak a sziléziai szârmazâsû Greipel Ferencz és Leichert Bddog. Mind a kettd Bécsben tanûlt. Greipel Jânos Ferencz szûletett Sziléziâban Bennischben 1720-ban, meghalt 1798-ban ; tagja volt a béesi es. kir. akadémiânak ; ôregségére