Seite - 646 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

646 megvakúlt és szorúlt helyzetének enyhítéseúl Ferencz császár díjtalanúl fölvette az általa alapított nyugdíjtársúlatba. Testvére, a Würbenthal melletti Karlsthal plebánusa, saját kóltségén újjáépítette a maga templomát. Ehhez Greipel festette a fó oltárt, a mellékoltárokat és a kínszenvedés állomásainak képeit. Ugyanekkor Szilézia más templomai számára is festett, így a jägern- dorfi plebánia-templom fó oltára képét, mely Szent Mártont ábrázolja; továbbá ugyanezt a szentet ábrázoló képet a breitenaui templom fó oltárához, Engelsberg melletti Annaberg számára pedig az Angyali üdvözletet. E múvei 1777 és 1779 közt keletkeztek. Késóbbi idóból való a klein-mohraui fó oltárnak a Szentháromságot ábrázoló képe. A fölsorolt festmények becse különbözö. Jó pillanataiban a szelídségnek, a világról való lemondásnak, a természetfolótti átszellemúlt állapotnak hivatott festóje. A breitenaui képen az égbe szálló, a jägerndorfin a csodatevó Szent Márton, a Szentháromságot ábrázoló képen az Atyaisten fonséges szelídsége, s mindegyiken a gyermek- alakok, a lebegó angyali fejek túntetik föl a múvész kiváló sajátságait. A kínszenvedés állomásainak képein a hatást szép tájképekkel és élénk színezéssel fokozza. Leichert Bódog Ivo született Wagstadtban 1727-ben. Fiatal korában fegyverkovács volt; mint ilyen kerúlt Bécsbe, a hol tehetségében bízva, elhagyta mesterségét, a festészetre adta magát és Maulpertsch tanítványává lett. Festményeivel Sziléziában Troppauban, Wagstadtban, Kathreinban; Morvaországban Brünnben, Klosterbruckban; Bécsben a kegyesrendiek templomában; végúl Krakóban a trinitáriusok templomában találkozunk. Leichert Maulpertschtól tanúlt ugyan, de saját útjain járt. Mesterének merészen valószerú irányát, nyers jellemzését, follengzó szerkcsztésmódját s komor színezését nem kóveti. Festói tehetségét legteljesebben a troppaui plebánia-templombeli festmények túntetik föl. Leichert inkább a XVI. és a XVII. századbeli olasz festók után indúlt, azoknak formái és színezése egyezett legjobban az ó múvészi egyéniségével. József halálát ábrázoló festményével mutatta meg legjobban, hogy milyen föladatokra volt készültsége. A haldokló József alakja és környezete megragadó hatású. Maulpertsch vezetésének köszön- heti e készültséget; ugyanez a mester óvta meg ót attól, hogy nem vált lapossá és édeskéssé; de viszont némi nyerseséget is oltott belé. Troppauban, a XVIII. század utolsó harmadában keresett festó volt Günther Ferencz. Epítészeti festményei becsesebbek alakos ábrázolásainál. Steiner X. Ferencz világi jczsuitát már említettük, a mint a troppaui jezsuita templomról szóltunk.