Seite - 648 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

648 18o8-ban született és 1863-ban Béesben halt meg. Schindler Albert, a bécsi akadémia és Fendi tanitvânya, Engelsbergben 1805-ben született és 1861-ben Béesben halt meg. „Megsebesült tiszt a kapuezinus kolostorban" ezimû fest- ményével, mely 1834-ben készûlt, az akkori bécsi genrefestôk legkivâldbbjai közt foglalt helyet. E kép a es. kir. muvészettôrténeti mûzeumban van. " Schindler es. kir. érem- és régiségrajzolo is volt. Teutschert Henrik tôrténeti fest<5 született Jägerndorfban 1846-ban; Béesben Führich és Feuerbach tanitvânya volt és az utdbbinak irânyâhoz ällanddan hü maradt, a mirôl szâmos müve tanüskodik, ig y „Maria szûletése" Braunsdorfban, „Maria mennybe menetele" Freudenthalban, tovâbbâ azok a festményei, melyeket Freuerbach tervei nyomân a es. kir. akadémia szâmàra készitett. Kinzel Jdzsef, a falusi zenészek humoros âbrâzoldja, született Lobensteinban 1852-ben; a bécsi és a müncheni akadémiân tanült. Nowak Ernö született Troppauban 1853-ban; a bécsi akadémia tanitvänya; Schwarzenberg Maria született Teschenben 1850-ben, és Glücklich Simon született Bielitzben 1863-ban, a genrefestészetet mûvelik. Glücklichnek „Quintett" ezimu fest- ményét Ô Felsége vâsârolta meg. E helyütt meg kell még emUtenünk Krumholz Ferdinand morvaorszâgi festôt (1810 —1878), a mennyiben mûveinek, vâzlatainak és tanulmânyainak legteljesebb gyujteménye Sziléziâ- ban, Jägerndorfban Spazier dr. tulajdonâban van. E gyujtemény a muvész képességének, fejlôdésének és sokoldalüsagänak hü képét mutatja. A szobrâszatnak Sziléziâban legkivâldbb anyaga a fa, névszerint a hârsfa; a homokkd itt kevésbbé jd; mârvànyt arânylag késôn, a XVII. szâzadban talâltak. Elsô sorban a Johannesberg kastélybdl valö és a XVI. szâzad elején keletkezett két domborü mûvet kell megemlitenünk. Az egyik 1505-ben, a mâsik 1509-ben készûlt, de e négy évi kis idd is elég, hogy mûvészetileg eltérjenek egymàstdl. Az eldbbin az alakok és az ékitmények még csûcsives jelleguek; ellenben a màsikon a csûcsives lombdisz mellett a szirének alakjai, az oszlopok, ezek fölött a delfinekbôl alakitott iv mär egészen a renaissance mûvészet hatâsât ârûljâk el. A XVI. szâzad végén Sziléziâban is divatoztak a halottak képmâsât föltüntetö sirkövek. Ilyenek vannak Troppauban, Teschenben, Hennersdorfban és egyebütt. Egyike a legszebbeknek Volkmann Borbâla polgârmesterné sirkôve a jauernigi temetdben (1596). Ez noha megrongâlddott, az elhünyt nemes kifejezésû arczânak formait elég jdl megdrizte ; ruhâzatànak redôi merevek ugyan, mindazâltal helyes érzékrôl tanüskodnak ; szembe szökd, hogy a mûvész iparkodott az ôsszekulesolt kéz-