Seite - 651 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

651 tól fogva a természet volt a tanítója és egész életén át hú maradt hozzá. Ernyedetlen szorgalommal vizsgálgatta a természetet; csudálatos, hogy mily alaposan ismerte az emberi testalkatot, a férfiét és a nóét egyaránt, és hogy ez ismeretét mily ügyesen tudta fólhasználni. A barokk múvészetból a nagyszerú hatásra, a festói pompára való tórekvést sajátította el. Azonban míg az alakok szenvedélyes mozdulata és lobogó ruhái a természetfólóttiségre mutatnak: a természet is megórizte jogait, melyek a legnagyobb szabadság mellett sem túrik a szertelenséget. Kutzer úgy fogta fól és úgy másolta a természetet, hogy a legfínomabb inszálakat és ereket is híven utánozta. A múvészetnek e sajátságai jellemzik Mihály arkangyalnak a würbenthali templom fó oltárán levó óriási alakját, melynek képét itt bemutatjuk. A szárnyak és a kardot emeló kar kivételével az egész alak egy hárstórzsból van faragva. Ezen a negyvenes évek elejéról való szobor teljes alkotó erejé- ben mutatja be a múvészt. A legyózótt gonoszság alakja szinte megsemmisúl a hatalmas arkangyal lábai alatt. Az apostolok fejedelmeinek, Péternek és Pálnak alább álló alakja, kivált pedig Pálnak határozottságot és erót kifejezó arcza a mester legjobb alkotásai kózé tartozik. Elismerésre méltó alkotás a Boldogasszony szobra a zuckmanteli fó oltáron. Ámbár a múvész a túz által elpusztított korábbi szobor után indúlt; mindazáltal ennek a tartása is nemes, a kifejezés mélységére nézve pedig fólúlmúlja az elózójét. „Moosebruch tópásztora" ezímú, 40 centiméter magas, fából faragott szoborral, mely a családi órókséghez tartozik, a múvész megkisérlette a sziléziai népmonda egyik alakját elóállítani. A tópásztor a monda külónfélesége szerint most ilyen, majd amolyan: gyóngéd érzelem és dacz, valóságos és képzelt pipo- gyaság váltakoznak benne; a pásztor boszúságot keltó ficzkó, és úgy látszik, hogy a múvész az arcznak eltorzúlt kifejezésével, az elveszett nyáj fólótti bárgyú siránkozással a monda kevésbbé tetszetós vonását is akarta jelezni. Kutzer, midón az ótvenes évek elején csúcsíves izlésú szobrokat rendeltek meg nála, megalkudott ezzel az áramlattal is és a csúcsíves múvészet szelle- mében dolgozott. E téren azonban inkább csak utánzó volt. Mikor saját fólfogását kóvetve faragott, a betanúlt formák azonnal barokk jelleget óltóttek, a mire találó példa a freudenthali fó oltár. A festói hatás keresése szolgál a múvész mentségeúl, a ki kedvelt irányát nem tudja hvldenúl elhagyni. Kutzer hírneve és múvei Szilézia határán túl is elterjedtek. Morva- országban, kivált pedig Porosz-Sziléziában számos múve található. Külfóldón 82*