Seite - 672 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

672 Állami erdó Sziléziában egyáltalán nincs. Az erdóségek legnagyobb része a nagy uradahnak birtokában van, melyeknek ósszes erdóterülete 134.949 hektár, vagyis az ország ósszes erdóterúletének 77.5i0/o'a- A városi és kózségi erdók területe 7.801 hektár, vagyis 4.48%, az egyházi, papi és iskolai erdók területe 579 hektár, vagyis o.33%, a paraszt gazdák birtokában levó erdók területe 29.164 hektár, vagyis 16.76%' s végúl a kózbirtokossági erdók területe 1.617 hektár, vagyis az ósszes erdóterület o 92%-a- A nagy uradalmak erdeit s kivált a legnagyobb erdóbirtokokhoz tartozó erdóket, — a milyen példáúl a boroszlói herczeg-érsekségé, mintegy 30.000 hektárral, a fó- és németrendi mintegy 13.000 hektárral Szilézia nyugati részén (a Szudetekben), a tescheni kamaráé 50.000 hektárral Szilézia keleti felén (a Beszkidekben) stb., — már évtizedek óta szakszerú gazdasági tervek szerint kezelik. Az erdók fólméréséhez s a tervszerú erdóhasználathoz külónben már a múlt században hozzá kezdtek. Igy példáúl a tescheni kamarához tartozó erdóket 1790-tól 1800-ig nagyrészt fólmérték, térképeiket elkészítették, s a gazdasági beosztást a tiszta térszakozás alapján megállapítván, a vágások sorrendjét meghatározták. Az erdók gazdasági berendezésének ezt a leg- elemibb módját utóbb, az osztrák kamarai jóvedelem-szabályozás mintájára, azzal a móddal cserélték fól, mely nem a vágásterúleteknek, hanem az évi fatermésnek egyenlóségére van alapítva. Legújabban ez a berendezési mód sem elégíti ki a gyakorlati kóvetel- ményeket, s ezért az uradalmi erdók rendszeres gazdasági beosztását a vágássorozatok fólosztásának elve szerint egészen átalakították s az évente levágható fatermést a terület és fatómeg együttes számbavételével állapítják meg. Egyidejúleg erdógondnoksági kerületeket alakítottak, melyeknek élén a kezelés tekintetében ónálló hatáskórrel fóerdészek és erdészek állanak, legtóbbnyire egyenesen a kózépponti igazgatásnak alárendelve. Ezek után már szinte fólósleges csak említeni is, hogy a sziléziai uradalmi erdók tiszti kara mind akadémiai képzettséggel bíró egyénekból áll. A nagy uradalmak erdei legnagyobb részt a folyók forrásvidékén, csupán <¡rdónek való talajon állanak s annak védelmére szolgálnak, egyszersmind azonban Szilézia faiparának szükségletét is fedezik. A paraszt és kózbirtokossági erdók, — melyeknek kezelése, a rendszeres gazdálkodással használt városi erdóket kivéve, gyakran csak a birtokos józan eszére van bízva, — kevés kivétellel czélszerú ápolásban részesúlnek,