Seite - 676 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

676 arra az idóre esnek a magvetés és csemeteílltetés útján való mesterséges erdófólújításnak az elsó kisérletei. A mesterséges erdósítés elterjedésével s tokéletesedésével együtt meg- kezdódótt lassanként az erdók helyesebb ápolása is, különösen azok gyérítése és áterdólése, noha ebben az irányban, ha a magas hegységi erdóket is figyelembe veszszük, nagyobb haladás csak mostanában tórtént, mivel azelótt az áterdólés útján nyert faanyagot értékesíteni nem lehetett. Ma már az évek során át sikeresen folytatott erdóápolásról ezer meg ezer hektárnyi mesterségesen telepített kózépkorú, rudas és fiatalos erdó tanúskodik. Az erdóápolásról való gondoskodás nehány fontos erdészeti kérdés fejtegetésére adott okot. Ilyen kérdés példáúl, hogy a gyérítés, meg az áterdólés megkezdésének, gyakoribb vagy ritkább megismétlésének s mértékének milyen hatása van; mely kérdéssel Szilézia nagyobb uradalmai igen élénk érdeklódéssel foglalkoztak. Igy a fó- és németrend erdótanácsosa, forstheimi Pfeifer János, az ótvenes években beható s igen érdekes vizsgálódásokat folyta- tott abban az irányban, hogy az áterdólések alkalmazása mily hatással van az erdó jóvedelmezésére. Napjainkban a mariabrunni es. k. erdészeti fó kisérletezó állomással karóltve s ennek munkaterve szerint Sziléziában tóbb uradalomnál s fóként és legkiterjedtebb mértékben a tescheni kamaraerdókben az áterdólés és gyérítés kérdését illetóleg a kisérletezést egészen rendszeresen folytatják. Noha az épületi és tüzifa értékesítésére a kórúlmények már jó idó óta egészen kedvezóek, mindamellett Szilézia erdógazdasága állandóan a takaré- koskodás rendszerét kóvette s kóveti maig. Fakészlet pedig kelló mennyi- ségben van, s a Szudetek és Beszkidek gyónyórú vólgyeiben néhol olyan hatalmas és szép erdóket lát az ember, hogy szíve-lelke megórúl. A termóhely jóságának külónféle fokához, a fanemek külónféleségéhez, valamint az erdófólújitásnak és ápolásnak más-más módjához képest az erdók fatermése igen külónbózó. Nyugati-Sziléziában a százéves erdók fakészlete hektáronként 300 és l.OOO tómór-kóbméter kózt ingadozik; Keleti-Sziléziában a hegységekben és elóhegységekben 300 és 900, s a siksági erdókben 300 és 800 tómór-kóbméter. A sziléziai erdóknek hek- táronkénti fatermését átlagosan 500—600 tómór-kóbméterre lehet tenni a lOOéves vágás-korral kezelt fenyúerdókben, és 400—500 tómór-kóbméterre a IOO éves vágás-korral kezelt bükkósókben. A vasútvonalak gyors kiépúlése, valamint az ipar élénk fóllendúlése kóvetkeztében a legutolsó két évtized alatt Szilézia hajdani erdógazdasága