Seite - 688 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 688 -
Text der Seite - 688 -
688
meg aczél elôâllitâsânâl fôlôslegessé vâlt, tovâbbâ a kôzlekedési eszközök
fejlôdésével az sem volt szûkséges, hogy a vasércz-bânyâk közel legyenek :
attöl fogva természetesen a kisebb, szakadozott erû bânyâk mivelése mind
nagyobb pangâsnak induit. Csak azok a bânyâk maradhattak volna fönn,
a melyek valamely közel fekvô s âsvânyi fûtôanyagot hasznâlô kohöban
értékesithették volna érczeiket. Minthogy azonban ez a fôltétel nem volt meg,
a Szudet-vidék ôsszes vasérczbânyâi kénytelenek voltak a mivelést abbahagyni.
Az u. n. Kârpât-vidék (a tescheni és bielitzi politikai kerûlet) vasércz-
bânyâi ellenben, a hol ez imént emlitett létfôltételek megvannak, fönn tudtâk
magukat tartani, jöllehet e vidék vasérczei (vaspâtok) szintén igen szegények
és fészkenként vagy telepenként valö elöjövetelükben szakadozottak. A jelen-
leg mivelés alatt ällö öt bânya Frigyes fôherczeg birtokâban van és 1891-ben
nem egészen 100 munkâssal 51.000 métermâzsa vasat termelt, a mi leg-
nagyobb részt a tulajdonos sajât kohöiban kerûlt fôldolgozâsra. Ez érczek
aknâzâsa minden gépmunka nélkiil tôrténik. A vasérczek aknâzâsâra kiadott
sziléziai bânyatelkek ôsszes terûlete csak 570 hektârra rüg.
A k'ôszén-bânyâszat mintegy 100 év ôta hatalmasan fôllendûlt. Az
ostrau-karwini bânyakerûlet (lâsd Morvaorszâg bânyâszatât) nagyobb fele
Sziléziâban fekszik. Innen induit ki e kerûlet bânyamivelésének nagyszabâsù
fejlôdése, mert a Polnisch-Ostrau melletti Burnia-vôlgyben kibukkanô kôszén-
telepeket kezdték legelôbb aknâzni a mült szâzad nyolczadik évtizedében.
E bânyâk régiségiiknél fogva keresztûlmentek a mivelés egész fejlôdés-
folyamatân, kezdve a kézimunkân, âttérve a lôerôre, majd a tôbb szâz
lôerejû gôzgéppel valô munkâra. A kibukkanâsoknâl fürt târnâk és sekély
aknâk utân nagy szâllitô aknâk kôvetkeztek, a melyekbôl évenként tôbb
milliô métermâzsa kôszén kerûl ki. A régi mivelés egyszeru vizes csôbrét
nagyszabâsù vt'zemelô, a hajdanï tûzkosarat és szeleltetôt ôriâsi szellôztetô
gépek vâltottâk fôl. 1891-ben 41 nagy gôzgép ôsszesen 5.000 lôerôvel
és 30 szélmotolla mûkôdôtt az ostrau-karwini bânyakeriiletben, tovâbbâ
46 gôzzel és 20 suritett levegôvel hajtott s 5.000 lôéreju gép szivattyüzta
ki a vizet, 42 kiprôbâlt szerkezetû nagy szellôztetô (2.000 lôerôvel) a
bâgyasztô és durranô léget a bânyâkbôl, tovâbbâ 42 (ôsszesen l.ooo lôerejû)
gép dolgozta fôl kûlônféle czélokra a kiszâllitott kôszenet.
Mielôtt azonban e bânyâk a fejlôdés oly fokâra jutottak, hogy évenként
tôbb mint 35 milliö métermâzsa szenet szâllithatnak, igen nehéz" idôket
kellett âtélniôk! Egészen szâzadunk kôzepéig sehogy sem tudott a mivelés
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch