Seite - 696 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 696 -
Text der Seite - 696 -
696
Minthogy a sziléziai fóherczegi faszén-pestek termelése már csak az ontó-
múhelyck szükségletét clégítette ki, 200.000 bécsi mázsánál több nycrsvasat
szállítottak vízi és szárazfoldi úton Felsó-Mágyarországból Sziléziába. Ilyenek
valának az állapotok a keleti-sziléziai vasgyárak fejlódésének második kor-
szakában.
Hohenegger bányaigazgatd czéltudatos mûkôdésének kevéssel az ó
halála (1864) elótt sikerúlt e hatalmas fejlddés harmadik korszaka számára
is a kelló alapot megteremtenie. Arrdl volt most már szó, hogy a nyersvasnak
saját termelése által lehessen biztosítani az összes gyártási ágak fonmaradását
és fejleszthetóségét. Ehhez pedig dús érezú bányák és kdszéntelepek megszer-
zése vált szükségessé. Mind a kettôt majdnem ugyanegy idóben eszkôzôlték.
Felsó-Magyarországon gazdag vaspát-bányákat vásároltak, Sziléziában pedig
megszerezték a karwini kószénmedencze Gábor-bányáját s újabb kdszén-
telepek fúrására is tettek kisérleteket. A kassa-oderbergi vasút épen jdkor
nyilt meg, hogy kapcsolatot létesítsen a szén és az ércz között, a minek
segítségével most már koksz-nagyolvasztdk folállításába lehetett fogni,
a milyenek 1872-ben kezdték meg múkodésüket Trzynieeben. Ugyanez
idóbe esett az ostrau-friedlandi vaspálya építése is, a mely Karlshüttét és
Baskát összekötötte a nagy vasútháldzattal és a nyersvas-készítés székhelyé-
vel, Trzynieeczel. A Bessemer-féle eljárás, mely eldbb az alpesi tartományok-
ban a 60-as években, majd utóbb Németországban honosúlt meg, 1874-bcn
a tescheni vasgyártásban is foléje kerekedett.a régibb eljárásnak (Karlshütte).
A legközelebbi évek folyamán azonban az 1873. évi kozgazdasági válság
hatása alatt, a mely állandd árhanyatlást idézett elô, a vasgyárak messzebb-
mend kozpontosítása és újjászervezése vált szükségessé, hogy a nyersvas és
a fútóanyag, stb. szállításán megtakarításokat lehessen eszközölni. Ennek
okáért a Bessemer-kohdt és az ustroñi hengereldmúvet Trzyniecbe helyezték
át s mind a kettôt korszerú új fôlszereléssel ellátva kibôvitették. Az így
újjá szervezett trzynieci Bessemer-kohóban az elsô adagot 1877 október
29-én, a felejthetetlen Rudolf trönörökös jelenlétében ôntôtték meg, a minek
emlékére e kohô azôta a Kronprinz-Rudolfhütte nevet viseli.
Természetesen a síngyártást is áthelyezték Karlshûttébôl Trzyniecbe.
A karlshüttei nagy hengerelôgépet ezentúl gyámgerendák és vastag lemezek
gyártására használták. Az itt abbanhagyott gyártási ágak helyébe vasúti
hídak és egyáltalán vasszerkezetek készítése lépett,. a melyek anyagát is ott
helyben termelik. A vasszerkezet-gyártó múhely nagy fontossága abból is
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch