Seite - 714 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Bild der Seite - 714 -
Text der Seite - 714 -
ni
A kézi szovószékekról a nagyobb (mechanikus) szóvógépekre való
átmenet 1865-ben tortént meg, a mikor Freiwaldauban az elsó szóvógyár
alakúlt. Ma a sziléziai vászonszovó ipar igen nagy fejlettségú. Méltán olyan
keresettek a gyártmányai szövetük tisztasága és egyenletessége, tartóssága
és szépsége, valamint aránylagos olcsósága, kivált pedig a damaszt-árúi kitúnó
minóségük, szép és izléses rajzaik s tiszta fehérségük miatt. Ez magyarázza
meg, miért állják ki úgy a versenyt a gyapotnemúekkel nemcsak a honi,
hanem a külföldi piaczokon is. Századok óta világszerte ismeretes és jó hírú
a sziléziai vászon, s még ma is vannak ez országban vállalatok, a melyek az
ipar ez ágában igazán világhírnek örvendenek.
A vászonszóvó ipar a tartománynak csak nyugati felében, még pedig
Freiwaldauban, Freudenthalban és Würbenthalban, Bennischben és Engels-
bergben, meg e városok kórnyékén honos, de Freiwaldauban legnagyobb.
Sok helyütt még háziiparként úzik, s a takácsok a gyárostól, vagy
vállalkozótól kapják a fonalat, a kész árút pedig 8 vagy 14 nap múlva
szolgáltatják be. A gyártás mai napság mindenféle sima és kózónséges
vászonra terjed, a legegyszerúbbtól a legfínomabb ingvászonig, továbbá fél-
vászonra meg a legkülönbözöbb fajtájú asztalkendókre és terítókre, csinvat-,
Jaquard- és damasztszövetekre, aztán mindenféle törulközökre és fényúzési
asztalnemúekre. A sima vászon fogyasztása csokkenvén, az asztalnemúek
gyártása emelkedett, úgy, hogy jelenleg az összes gyártmányok értékének
körulbelül a háromnegyede e czikkekre esik, míg a többi a sima vásznak és
zsebkendök kózt oszlik meg.
A hatvanas évek vége tájáig az árúk értékesítése a belföldre szorít-
kozott; azóta azonban a sziléziai vászonipar mind nagyobb hódításokat tett
a külföldi piaczokon. Míg 1878-ban még a sziléziai vászongyártmányoknak
csak alig egy tizedrésze ment külföldre, nevezetesen Éjszak-Amerikába,
addig azóta a kivitel tetemesen emelkedett, úgy, hogy ma már az összes
termelésnek korúlbelúl a 30 százalékára rúg. Vászonnemúeket ma kiváló-
képen Ejszak-Amerikába, Belgiumba, Német- és Olaszországba szállítanak.
E kivitel majdnem pusztán fehér és színes asztalkendókból, fényúzési
terítókból, vászon tórúlkózókból és zsebkendókból áll.
Az orsót és rokkát, melyek régebben a /enfondsnak, Szilézia, kivált
a nyugati vidékek lakossága egyik fó foglalkozásának eszközei valának,
újabban kiszorította a fonógép. Ezzel egyben megszúnt a Bfonóu-ba járás
ósi szokása és ennek koltói varázsa is. Ma már a lenfonást Sziléziában csak
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Morvaország és Szilézia (Szilézia)
- Band
- 17/2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1897
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.94 x 21.86 cm
- Seiten
- 352
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch