Seite - 714 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

ni A kézi szovószékekról a nagyobb (mechanikus) szóvógépekre való átmenet 1865-ben tortént meg, a mikor Freiwaldauban az elsó szóvógyár alakúlt. Ma a sziléziai vászonszovó ipar igen nagy fejlettségú. Méltán olyan keresettek a gyártmányai szövetük tisztasága és egyenletessége, tartóssága és szépsége, valamint aránylagos olcsósága, kivált pedig a damaszt-árúi kitúnó minóségük, szép és izléses rajzaik s tiszta fehérségük miatt. Ez magyarázza meg, miért állják ki úgy a versenyt a gyapotnemúekkel nemcsak a honi, hanem a külföldi piaczokon is. Századok óta világszerte ismeretes és jó hírú a sziléziai vászon, s még ma is vannak ez országban vállalatok, a melyek az ipar ez ágában igazán világhírnek örvendenek. A vászonszóvó ipar a tartománynak csak nyugati felében, még pedig Freiwaldauban, Freudenthalban és Würbenthalban, Bennischben és Engels- bergben, meg e városok kórnyékén honos, de Freiwaldauban legnagyobb. Sok helyütt még háziiparként úzik, s a takácsok a gyárostól, vagy vállalkozótól kapják a fonalat, a kész árút pedig 8 vagy 14 nap múlva szolgáltatják be. A gyártás mai napság mindenféle sima és kózónséges vászonra terjed, a legegyszerúbbtól a legfínomabb ingvászonig, továbbá fél- vászonra meg a legkülönbözöbb fajtájú asztalkendókre és terítókre, csinvat-, Jaquard- és damasztszövetekre, aztán mindenféle törulközökre és fényúzési asztalnemúekre. A sima vászon fogyasztása csokkenvén, az asztalnemúek gyártása emelkedett, úgy, hogy jelenleg az összes gyártmányok értékének körulbelül a háromnegyede e czikkekre esik, míg a többi a sima vásznak és zsebkendök kózt oszlik meg. A hatvanas évek vége tájáig az árúk értékesítése a belföldre szorít- kozott; azóta azonban a sziléziai vászonipar mind nagyobb hódításokat tett a külföldi piaczokon. Míg 1878-ban még a sziléziai vászongyártmányoknak csak alig egy tizedrésze ment külföldre, nevezetesen Éjszak-Amerikába, addig azóta a kivitel tetemesen emelkedett, úgy, hogy ma már az összes termelésnek korúlbelúl a 30 százalékára rúg. Vászonnemúeket ma kiváló- képen Ejszak-Amerikába, Belgiumba, Német- és Olaszországba szállítanak. E kivitel majdnem pusztán fehér és színes asztalkendókból, fényúzési terítókból, vászon tórúlkózókból és zsebkendókból áll. Az orsót és rokkát, melyek régebben a /enfondsnak, Szilézia, kivált a nyugati vidékek lakossága egyik fó foglalkozásának eszközei valának, újabban kiszorította a fonógép. Ezzel egyben megszúnt a Bfonóu-ba járás ósi szokása és ennek koltói varázsa is. Ma már a lenfonást Sziléziában csak