Seite - 716 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

gyáriparilag úzik. A fonógyárak, mindmegannyi nagyszabású vállalatok, Bielitzben, Lichtewerdenben, Würbenthalban, Freudenthalban és Kunauban, Teschenben és Schiglában vannak. Ezekben 1890. év végén 19 (több, mint 1.300 lderejíi) hajtdgép müködött. A fínom orsdk száma 31.300, a czérna-orsdké 840 volt. A fóbb nyersanyagot, a lent és szöszt, a sziléziai fondgyárak a belföldröl, részben azonban Porosz- és Oroszországbdl is kapják. A sziléziai fondgyárak évi termelése korúlbelúl 50.000 „schock" (darab) len- és szöszfonalra tehetd. Lenczérnát 1.400 „schock"-ot gyártanak. A termelés a legutdbbi években nem kevéssé csökkent, minthogy a kereslet az olcsdbb pamut és juta ver- senye miatt alább szállt. Ehhez járúl még, hogy Angliában, de különösen Belgiumban gyártott fínomabb (6o-ason folúli) fonalak uralkodnak még az osztrák piaczon is. A fínom fonál gyártása ugyanis a fínomabb lenfajoknak Ausztriában vald hiánya miatt nem tud a külfölddel versenyre kelni. A hegy- vidékek foldjének és éghajlatának sajátságai miatt ugyanis az itt termó len rostja csak kevésbbé fínom fonalat szolgáltat, a melyböl legfölebb a 60-as számig vald szálat lehet haszonnal gyártani. Az e számon alúli fonalakat illetóleg azonban a sziléziai gyárak bátran kiállják az angolokkal és belgákkal a versenyt. Minthogy a vastagabb vászonfonalakat mind jobban háttérbe szorítják a pamutbdl és jutábdl készüldk, a legfínomabbakat illetóleg pedig a sziléziai gyárak nem tudnak a külföldiekkel versenyezni: e két okbdl eléggé meg lehet az itteni fondipar nehéz helyzetét érteni. A gyártott fonalat nagyrészt a belföldön értékesítik és csak kisebb részét viszik ki Németországba. Kevésbbé tokéletes a czérnagyártás, melyet gyárilag Würbenthalban, Engelsbergben és Pochmühlben úznek, Römersdorfban pedig háziipar gyanánt. Len- és pamutczérnát gyártanak, a mihez a kelló lenfonalat a sziléziai, morva, eseh és belga fonógyárakból, a pamutfonalat pedig Svájczbdl és Angliábdl szerzik. A sziléziai czérna leginkább a belföldön kél el, de visznek ki belóle Német- és Olaszországba, valamint Szerbiába és Oláh- országba is. A sziléziai czérnagyártás, nevezetesen az értékesebb fajtáké, szintén nehéz helyzetbe jutott az angol és belga gyártmányokkal való verseny miatt. Az angol és belga czérnagyárak ugyanis a belföldiekhez képest abban a kedvezóbb helyzetben vannak, hogy a sziléziaiak a nyers anyag nagy