Seite - 720 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

720 A weidenaui kerúlet teijedelmes ^raw^telepei kitúnó köveket szolgál- tatnak, melyet közönseges és múvészibb épúletek számára, valamint emlék- múvekké is faragnak. A kifejtett gránit egy része a belföldön kél el, a többit pedig Poroszországba viszik ki. Homokkôsç.t a bennischi kerületben Raase mellett és a troppauiban meg a jablunkauiban fejtenek és koczkakôvekké, párkányokká és oszlopokká, malomkôvekké, kivált pedig építési ezélokra faragják ki. A legrégibb homokkd-bánya alighanem a Benniseh melletti raasei, a melynek már 800 esztendónél nagyobb múltja van. Malomköveket Oderbergben is fejtenek. Itt említjük meg még a setzdorfi nagy mésztelepekzt az ugyanitt virágzd négy nagy mészégetd vállalattal együtt, a melyek hét kôrkemenezével dolgoznak. A kiégetett mésznek kôrûlbelûl négy ôtôdét Németországba szállítják. A nem régiben megnyílt lindewiese-heinersdorfi vaspálya vald- szinúleg fejlesztd hatással lesz a mészégetd iparra s az éjszak-nyugati Sziléziá- ban lévd mésztelepek jovedelmezóbbé tételéhez szintén hozzá fog járúlni. Igen gazdag az ország paid ban, a melynek leldhelyei a wigstadtli és bennischi fensíkon vannak. E vidék több kerületében évek hosszabb sora óta igen jövedelmezd palabányák vannak, a melyekból kitúnó minóségú fed'ópalát fejtenek. Különösen érdekes a bndisovici palabánya, a melynek homoktdl mentes palája csekély hasadd képessége miatt kôzônséges pala- tábláknak nem alkalmas, a miért is múesztergályozás útján a legkülónfélébb dísztárgyakká, tálczákká, csészékké és szelenczékké, levélnyomdkká, gyertya- tartdkká, stb., legújabban pedig, minthogy a pala rosz villamosság-vezetó, villamos készûlékek elszigetel'ôivè dolgozzák föl. E tárgyak feketére fényzett fábdl vagy fekete márványbdl faragottaknak látszanak. A budisovitzi pala- tárgyakat nagyobb részt ugyan a belföldön adják el, de egy részük külföldre is kerúl. A sziléziai kôzônséges agyagárúk sorában elószor is az épít'ó ttglák említendók. 1890-ben 98 téglaégetó dolgozott a tartományban ; az évi termelés 20 millid téglára tehetó, a téglagyári munkások száma pedig l.lOO-ra rug. Agyagnemúgyára Sziléziának kettó van, egy Hruschauban és egy Polnischleutenben, továbbá egy túzálló-téglagyára Nieder-Rothwasser- ban. Ez agyagárúk mind csak a belföldön kelnek el. A faipari ágakra térve át, mindenekelótt megemlítjük a 256 fürész- malmot, melyek kózúl 1890-ben 218 müködött, még pedig 19 gdz- és 199 vízerd berendezve, összesen 2.230 lóeróvel. Az évi termelés mintegy