Seite - 722 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

722 nadrägcsatokat es füzökarikäkat is keszit. Odrauban, a hol ez iparnak 1878 öta van telepe, csupän kömag-gombokat gyärtanak. Ez iparäg, a melyben 1.200-näl jöval több munkäs dolgozik, nemcsak a honi piaczot lätja el gyärtmänyaival, hanem sokat szällit külföldre is. Igy kivält a ködiö- gombokat, melyek nehäny csekely kivetelt nem szämitva, a külföldieknel sokkal jobb minösegüek, az ältaläban kedvezötlen vämtetelek mellett is Orosz-, Franczia-, Nemet-, Angol-, Sved-esDänorszägba, valamint Amerikäba es a Keletre is szällitjäk. Kivälök a szileziai /«//rgyärtmänyok. Nagyobb papir- es papirtäbla- gyärak vannak Bielitzbcn, Jägerndorfban, a Wigstadtl melletti Annathalban, Klein-Mohrauban, Gilschwitzben es Grätzben. A gyärtäs mindenfeie nyom- tatö-, irö-, csomagolö- es itatös-, valamint selyem- es szivarka-papirra es papirtäbläkra terjed. A szileziai papirgyärakban 9 papir- es 12 papirtäbla- gyärtö gep volt müködesben. Az evi termeles mintegy 36.OOO metermäzsära rüghat, a miböl magära Bielitzre 40 szäzalek esik. A gyärtmänyok többnyire a belföldön kelnek el, habär egy kis reszük külföldre, nevezetesen Nemet-, Angol- es Dänorszägba, söt Japänba es Auszträliäba is kerül. Faanyagot Klein-Mohrauban, Gröditzben es Sandhübelben, celluiözdt Rattimauban gyärtanak 54.000 metermäzsät, mig a faanyag-gyärtäs evi termelese 14—15 ezer metermäzsära rüg. Sok helyütt e faanyag-gyärtässal kapcsolatos a papiripar. Cellulözet Nemet-, Orosz- es Olaszorszägba meg Ejszak-Amerikäba is szällitanak. A vegytszeti ipar Szilezia keleti feieben, a hajdani teseheni kerületben van kivälöan kepviselve. A legnagyobb es több mint 40 ev öta fönnällö gyärak a hruschaui es a petrovitzi. Emlitendök meg a peterswaldi es freudenthali festekgyärak, a würbenthali es a trzynieci gyärak, a hol külön- fele vegyeszeti czikkeket, valamint a troppaui, a melyben gyögyszereket gyärtanak. Gyüjtöszergyärak vannak Troppauban, Bielitzben, Hotzenplotz- ban, Barzdorfban es a Jauernig melletti Ober-Forstban. A szappan- es gyerlya-gyärtäs egesz Szileziäban el van terjedve. Az ezen iparäggal foglalkozö vällalatok összes szäma 46. Vegyeszeti czikkeket nagyobb mennyisegben Nemetorszägba, Orosz-Lengyelorszägba es Romäniäba, gyögyszereszeti czikkeket pedig reszben Sväjczba es Francziaorszägba is visznek ki, mig a gyüjtöfelek a belföldön kivül Nemet- es Olaszorszägban talälnak fogyasztökra. A mezögazdasägi iparägak soräban legelöl äll a czukor-gydrtds. A repa- czukor-gyärtäs, a melynek ipara a szileziai mezögazdasäggal oly bensö