Web-Books
im Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Kronprinzenwerk
ungarisch
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Seite - 727 -
  • Benutzer
  • Version
    • Vollversion
    • Textversion
  • Sprache
    • Deutsch
    • English - Englisch

Seite - 727 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

Bild der Seite - 727 -

Bild der Seite - 727 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2

Text der Seite - 727 -

727 bastydznak korul, a legutdbbi iddkig pedig a birodalom szivevel nem kotOttek Ossze kivaloan alkalmas kozlekedesi utak sem, — e korulmenyek folytan minden igyckezete mellett sem tudott kereskedelmi teren jobban elore- haladni; kivalt mivel 1850-ig meg a monarchian belul is vamsorompdk valasztottak el Magyarorszagtdl. Eienkebb lenduletre a kereskedelmi forgalom esak akkor tett szert, a midon 1855-ben a Ferdinand csaszar ejszaki vasut Oderbergtol Oswigeimig megnyilt, s fdleg a midta a schonbrunn-troppaui es dzieditz-bielitzi ket szirnyvonal kiepult. E ket szarnyvonal megnyilta kovetkezteben a tartomdny szekvarosa, Troppau, mely Nyugati-Szilezia iranyadd kereskedelmi piacza, valamint Bielitz, Keleti-Szilezia legiparuzdbb varosa, egyenes osszek&ttetesbe kerult a monarchia vasuti haldzataval, f6kepen pedig az osztrak birodalom fdvarosaval. Nem csoda tehat, ha ez iddtfil fogva Szilezia kOzgazdasagi eleteben eienkebb folpezsdules tapasztalhato. 1869-ben, illetdleg 1871-ben nyiltak meg aztan a kassa-oderbergi vasut oderberg-tescheni es tesehen-zsolnai vonalreszei, melyek az 1871-ben a forgalomnak atadott ostrau-friedlandi palyaval egyutt a hajdani tescheni kerUlet kozgazdasagi eletenek fejlddesere kivalo fontossagiiak. Hogy azonban az orszag nyugati resze se maradjon el, mar 1872-ben megnyilt a Troppau, Jagerndorf, Freudenthal, Olbersdorf, stb. varosokat osszekotd morva-szileziai kozepponti vasut, melynek utolsd, hennersdorf- ziegenhalsi vonalreszet 1875 deczember l-en adtak at a forgalomnak. E vasutakhoz 1888-ban a jdval nagyobb reszeben szileziai teruleten levd hansdorf-ziegenhalsi vonal jarult, tovabba a Keleti-Szilezian at huzddd varosi vasiit. A kovetkezd evek soran meg tobb kisebb helyierdeku vasut kerult forgalomba. Igy fejlddott lassankent a szileziai vasuthdldzat mai, ugyan meg mindig nem teljesen kielegitd kiterjedtsegeig, s csak az a kar, hogy a szileziai vaspalyak nagy resze hatarvasut, a melyek vonzdereju gdczpontja felereszben az orszag hatarain kivul esik. Azdta az aru-, posta- es szemelyforgalom mindegyre nOvekszik. A szileziai vasuthalozat sinhosszusaga 1890-ben mar 427 kilometert tett. 1891 oktdber 18-an nyilt meg a majdnem egeszen szileziai teruletre esd, 36.7 kilometer hosszusagu, Zauchtlbol Odraun es Wigstadtlon at Bautschba mend vaspalya, 1892-ben pedig a troppau- bennischi helyierdeku vasut, mely 29.66 kilometer hosszii. 1895 oktober 20-an ezekhez meg a troppau-ratibori es vegul 1896 Julius 2-^n a nieder- lindewiese-heinersdorfi helyierdeku vasutvonal jarult.
zurück zum  Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben Morvaország és Szilézia (Szilézia), Band 17/2
Titel
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Untertitel
Morvaország és Szilézia (Szilézia)
Band
17/2
Herausgeber
Rudolf Trónörökös Föherczeg
Verlag
Magyar Királyi Államnyomda
Ort
Budapest
Datum
1897
Sprache
ungarisch
Lizenz
PD
Abmessungen
14.94 x 21.86 cm
Seiten
352
Kategorien
Kronprinzenwerk ungarisch
Web-Books
Bibliothek
Datenschutz
Impressum
Austria-Forum
Austria-Forum
Web-Books
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben