Seite - 4 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

4 A Zobor-hegy Nyitra mellett. A legnagyobb emelkedés a felsó határvonalnak csaknem kózepén van, a Magas- Tátra hegységben, mely az egész Kárpát-hegységnek legmagasabb része. Innen keletre a Hernád és Tarcza folyók egyesúlésénél jelólhetó ki egy nagy elválasztó vonal, nagy horpadási és vetódési terület, mely Kassától éjszakra nagyjában az abos-orlói vasút mentén egész az ország határáig kisérhetó addig a pontig, hol a magyar fóld folyói kózül az egyedúliek, a Poprád és Dunajecz, a Visztula vízhálózata felé futnak. Innen túl azonban ismét egységes és szakadatlan a határ, de a horpadási területen túl levó folyók már nem egyenesen a Dunába ómlenek, hanem a Tisza vízhálózatához tartoznak. Ez a horpadási vonal az egész Felfóldet ketté választja: a nagyobb ¿jszaknyugati Felfoldre és a kisebb ¿jszakkeleti hegyvidékre. Az ¿jszaknyugati Felfold a Morva és Hernád folyók, meg a Mátra és a határszéli Kárpátok kózótt terúl el s egészben tojásdad alakú. Ennek területén van a Kárpátoknak az a három nagy csoportja: a Tátra, Fátra és Mátra, melyek az ország czimerében is szerepelnek. Legfelúl a határszélen van a Tátra, kózbúlsó a Fátra, míg a harmadik, a Mátra, már a nagy magyar Alfóldre ereszkedik le. A legmagasabb csúcsok kózel 3.000 méterig emel- kednek a Magas-Tátrában, mely 170 kilométer hosszúságban a Vág és Arva egyesúlésétól a Dunajecz és Poprád egyesúléseig egy tágas fensíkból megragadó méltósággal emelkedik ki s a Felfóld valódi gyóngye csodaszép alakzatú kopár csúcsok és mosolygó tengerszemek egész sorozatával, melyek újabban már idegen útazók érdeklódését is magukra vonták. A Magas Tátrával csaknem egykózúleg halad nyugat-keleti irányban az Alacsony- Tátra a felsó Vág és a felsó Garam kózótt, míg a tóbbi hegycsoportok, így