Seite - 7 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

7 A Magas Tätra Popräd felöl. bänya videkenek az eghajlata is. Zord videk meg a keleti hegyläncznak az a kietlen täja, a melyct Bereg es Märamaros megyek ejszaki reszen közönsegesen Verchovinänak neveznek. Esö mindenütt elegendö van s meglehetösen egyenlöen oszlik el az egyes evszakok között, noha ältaläban több jut a nyäri hönapokra, mint a teliekre. Ezert a legelök szäma nagy, csak a letarolt erdök helyen talälunk egeszen kopär videkeket. A melegebb eghajlat hatära rendesen összeesik a szolötermesztes övevel, mely ritkän terjed tül a siksägot övezö hegyek deli lejtöjen, bar nemely helyütt a völgyekben messze fölnyülik, igy Kassa es Rozsnyö videkeig. Szepes, Liptö, Türöcz es Arva megyekben a szölö nem terem meg. Nem egynemüek a Felföld ket reszenek mäs termeszeti tulajdonsägai sem. Mindkettöben, aränylag csekely terjedelmü letarolt videkek kivetelevel, sok az erdöseg; nemely reszeken, különösen Gömörmegyenek ejszaki reszen es Märamarosban öserdö jellegü vadonokat is talälhatunk, s csaknem mindenütt hatalmas tölgy-, bükk- es fenyüerdök vannak; mindamellett a különbözö nedvessegi es talaji sajätsagok inkäbb kedveznek a nyugati Fel- földnek, hol a legejszakibb reszek kivetelevel ältaläban termekenyebb a föld s e mellett több a hasznos äsväny. Az ejszakkeleti hegyvideken csaknem ältaläban keves a földmiveles; büza csak az alsöbb reszeken terem, a nep fö elelmi czikke a tengeri; nyugat feie azonban sok a jö szäntöföld es az eghajlat inkäbb kedvezö a gyümölcstermesztesre. Az ejszakkeleti hegyvideken csak Märamarosban, hol a „Härmas kis tükör" szerint „az äldott jö föld terem söt eleget" s a Guttin aljäban Nagybänya es Kapnikbänya aranytermö videken van nevezetesebb bänyäszat, a Libänka-hegyben pedig Vörösvägäsnäl a nemes opäl