Seite - 9 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

9 A Karancs hegység Salgó-Tarjánnál. vasútról csaknem minden negyedórában új meg új romokat láthatunk ; Arva és Trencsén niegyékben egyik-másik kiemelkedó hegytetórol két-három szomszéd országba is messze be lehet tekinteni ; Nógrád, Szepes, Sáros és Gömör megyékben pedig nem ritkaság az oly, nem is nagyon magasan fekvó pont, melyról 15—20 helységet lehet egyszerre megolvasni. A Felföld nyugati része már a régibb idökben is népesebb volt, mint a keleti. Emitt a XII. században még nagyon kevés megszállott hely volt; az oklevelek csak erdóket, vadásztanyákat emlegetnek ; a mai lakosságnak zornét tevó ruthének tömegesebben csak 1340 után telepedtek itt le. A nyugati részeken ellenben már az óskorban voltak bányatelepek ; sot a régészeti leletek arra látszanak mutatni, hogy a régi fönicziaiak egyik fókereskedelmi útja a Keleti-tenger partvidékére, hová borostyánkóért jártak, ittvitt keresztúl. A mai Varin falu (a Vág. mellett) Parima néven már megvan a Ptolemaeus térképén. A Vág, Garam és Nyitra völgyeiben már a magyarok bejövetele elôtt laktak szláv népek, késôbb a szomszéd országokból németek, csehek és morvák is nagy szánamal költöztek be, fókép a huszita háborúk korában. A mongol pusztítás után, mely a Felföld régi lakosságát csaknem teljesen elsöpörte, az új betelepúlók új társadalmi életet honosítottak meg e helyen. Itt is voltak olygarchák, mint Magyarország más vidékein, köztük Trencséni Csák Máté, a liptó-szentmiklósi Pongráczok, a kassai Omodék s a Bebekek; de ezek hatalma mellett különösen a bányatelepek német eredetú lakossága és a szepességi szászok elég erôsek voltak a városi elemnek is érvényt szerezni jobban, mint az ország más vidékein tôrtént. Az újkor kezdetén a felsó-magyarországi városoknak még nagyobb tôrténeti M. 2