Seite - 11 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

Ii A tornai hegyek. Jelenleg a Felvidék 21 vármegyéjében 76.591 négyzetkilométernyi ' területén 3,739-956 lakos van, melybôl az öt éjszakkeleti megyére 24.625 kilometer és 957.641 lakos jut. így ennek a hegyes és részben terméketlen foldú vidéknek csaknem oly súrú a népessége, mint a milyen az országos átlag, és sokkal súrúbb, mint némely alföldi megyéké. Bars, Borsod, Nyitra, Pozsony, Trencsén, Ugocsa megyékben 56—69 lakos jut egy négyzet- kilométerre, tehát jóval több az országos átlagnál, s valóban csak Liptóban (34) és az erdökkel borított Máramarosban (26) csekély a népesség. Annál feltûnôbb ez a nagy szám, mert a népesség egy része gazclasági okokból tudvalevóleg kivándorol. Az utóbbi években évenként átlag legalább tízezer ember vándorolt ki fókép Szepes, Sáros és Zemplén megyékból Amerikába. A kivándoroltak egy része, ha csak teheti, haza tér ugyan, de az amerikai Egyesíílt-Allamokban és Kanada szomszédos területén megbízható számítások szerint jelenleg mégis kozel egy negyedmillió felvidék'i magyarországi szár- mazású ember lakik. Említésre méltó, hogy ezek az Amerikába telepedett magyarok mennyire hívek maradnak hazájukhoz; így pl. a görög katholikusok az eperjesi piispoktôl kérik papjaikat és tanítóikat, s több ezerre megy azok száma, kik ott az Oczeánen túl tanúlják meg a magyar nyelvet. A kivándorlásnak legfóbb oka a nép szegénysége. A Felvidék egy részének földje nem képes a jelenlegi súrú népességet eltartani, mert az aránylag nagy bányavidék kivételével a megélhetés fo forrása, a foldmívelés és a baromtenyésztés, itt egyaránt kevéssé jôvedelmezô.- Ezért a hazában maradottak egy része szintén eljár más vidékekre jobb kereset reményében. Egy rész a nagy Alföldre megy mezei munkásnak, avagy Budapestre az 2*