Seite - 13 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

13 A munkácsi síkság és a Beszkidek. megy, hazánk legérdekesebb és legtontosabb vasútvonalai kôzé tartozik. Merész kapaszkodóival a semeringi vaspályaszakaszhoz, forgalmával a „Nord-Bahn"-hoz hasonlítható. Ez a fontos vasút harántosan szeli át az éjszaknyugati Felfôldet és szárnyvonalaival, melyek évról-évre szaporodnak, a legnevezetesebb városokat és gyártelepeket vonja be a nagy forgalomba. Ruttkánál ez a vonal a szintén fontos kassa-oderbergi vasúthoz csatlakozik, mely a Felvidék éjszaki részén hoszszában fut át, elhaladva útjában a Magas-Tátra déli alján is. A legszélsó nyugati részen a vágvólgyi a fóvonal, mely tájképi szépségeiról híres. Hatvanból éjszakra Miskolczon át Kassáig s onnan tovább a már említett horpadási területen át az ország határáig a magyar államvasútak második nagy vonala fut. A harmadik Miskolcz és Tokaj kôzott elágazván, nagyobb részt az Alfóldre dúló hegyek alján fut Máramaros felé, mely hosszú útjában három nagy szárny ágazik ki belóle éjszak felé s mind a három Galicziába megy át, nevezetesen Sátoralja- Ujhelynél a Przemisl felé, Bátyunál Munkácson át a Strij felé és Máramaros- Szigetnél a Kolomea felé menó vonal. Ezek kôzûl a második, melyet munkács-striji vonalnak is neveznek, külónósen szép, festói vidékek sora kózt lép át a Kárpátokon, s katonai tekintetben is elsô rendu fontosságú. így a Felfôldnek úgy szólván minden nevezetesebb helyére el lehet vasúton jutni. A vasútakon kivúl más kózgazdasági tényezôk is hatnak a Felvidék anyagi helyzetének javítására. A nyugati rész e tekintetben is jobb hely- zetben van, mert két nem csekély új keresetforrása támadt : a fürdók és a turistaság. Nehány fürdó, minó Tátrafüred, Trencsén-Teplicz, Pôstyén, Szliács, Vihnye, Koritnyicza, Bártfa, stb. külfoldon is ismeretes; legújabban