Seite - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

14 Az ugocsai síkság Királyházánál. a Magas-Tátrán és kórnyékén egész sereg fürdó- és nyaralótelep keletkezett, melyek a kórnyéknek a nyári 2—3 hónap alatt a megszokottól eltéró jelleget adnak. Az élénkséget tervszerúcn emelik a magyarországi Kárpát-egyesúlet, mely már 30 év óta fáradozik a Magas-Tátra ismertetése érdekében, meg a budapesti turista-egyesúlet, mely a Kárpát más részeit, külónosen a Vág- vólgy, a Mátra és a Szittnya kornyékét ismertette meg túzetesebben a nagy kózónséggel. Mindkét egyesúlet folyóíratokat, útikOnyveket ad ki, múzeumokat létesít, a hegyek kózott útakat épít, turista-kunyhókat állít s kalauzokat képez. Egyik legnevezetesebb alkotásuk a Magas-Tátra oldalán állami segélylyel épített 40 kilométer hosszú szép turista-út, mely Barlang- ligettol a Csorbai tóig a legnevezetesebb nyaraló- és fürdútelepeket kóti óssze. Megemlíthetjük külónben, hogy az egész Felvidéken általában kitúnó útak vannak, fókép a régibb idókból, de csak a f<5 vonalakon; a tobbi része- ken azonban annál fogyatékosabb a kózlekedés; csaknem minden megyében vannak a „világ háta megetti" egyes kózségek, melyeknek lakói némely idószakokban a szomszéd vidékkel is alig tudnak érintkezni. Külónósen egyszerú az éjszakkeleti hegyvidék népének élete. Itt nagy városok alig vannak; a gyárak ritkaságok és a fürdóhelyek is tóbbnyire még fejletlenek, a vasúthálózat még nem elég tókéletes. Neveli a sze- génységet a sok nagybirtok. Ezeken a vidékeken lakik Magyarországon a legtóbb zsidó: Beregben az ósszes lakosságnak 14, Máramarosban 17 százalékát teszik. Ezek a Galicziából bevándorló zsidók tóbbnyire mint korcsmárosok, üzérkedók és házalók élnek, s minthogy magukkal hozott idegen szokásaikhoz szívóSan ragaszkodnak, nem igen tudnak beillesekedni