Seite - 15 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

15 A Tisza vülgye Husztnál. a hazai népéletbe, s mintegy külon néptajt és társadalmat alkotnak; óltozetük is merôben idegen, nyelvük is rontott német nyelvjárás. A Felvidék nyugati részében a tótok, a keletiben a ruthének laknak tômegesebben, de mégis a 21 megye kôzûl csak nyolczban vannak tôbbségben a tótok, a ruthének pedig egyben sem. Az ôsszes 2 l megyében a legutóbbi népszámláláskor 1,263.265, azaz a népességnek korûlbelûl egy harmada vallotta magát magyarajkúnak; az idegen ajkúak kôzûl is 255.704, tehát egy negyed milliónál tobb tudott magyarûl. Esztergom, Gômôr, Nógrád, Abai'ij és Hont megyékben a magyar van tôbbségben, Borsod és Komárom- nak ide esô része pedig csaknem egészen magyar. 1880 óta is 143-747 lélekkel szaporodott a magyarok száma, nem említve a magyarûl tudó más anyanyclvüeket. Külónósen erôs a magyarság a déli és kôzépsô vidékeken, meg a nagyobb városokban. Nagy részük ûjabb idôben telepedett itt le, azonban vannak óslakók is, kiknek ósei már a tôrôk hódítás elôtt is itt laktak. Nevezetesek ezek kôzt a Mátrában és kôrnyékén lakó matyók és palóczok, kiknek sajátságos nyelvjárása, gondolkozásmódja és szokásai már régóta magukra vonták a hazai tudósok figyelmét. Az általában mûvelt és hazañas német elem ma tóbbnyire a városok- ban él s tómegesebben csak Pozsony és Szepes megyékben lakik; jelenlegi ósszes számuk a Felvidéken 329.227. A Felfoldón a magyar és a német elemé az elsóség. De vannak egyes megyék, melyek népességének a tóbbsége tótajkú ; ilyenek : Arva, Liptó, Trencsén, Túrócz és Zólyom ; azonban ezek aránylag kis területúek, s Arva és Liptó kivételével olyanok, melyeknek nevezetesebb helyeit