Seite - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

16 A Hoverla és a Pietrosz, Körösmezörol tekintve. magyarok és németek lakják. Nevezetes a magyarság nagyobb ereje Mára- marosban, hol az idegen ajkú clemek (ruthén, oláh, galicziai zsidó) tôbbsége mellett is ök viszik a fô szerepet. Mûvelôdés tekintetében a városok és falvak között sokszor nagy az ellentét. A városokban csaknem mindenütt van magasabb fokú iskola, fôkép. a derék kegyesrendiek olykor egészen kis helyeken is, minôk Privigye, Podolin, Pozsony-Szent-György, Kis-Szeben, állítottak és tartanak fenn algymnasiumokat. A nép gyermekei is elég szorgalmasan látogatják az iskolákat. A tótajkúak e tekintetben hazánk nemzetiségei között mindjárt a magyarok és németek után következnek. Jöl fölszerelt és vezetett állam- iskola is sok van, különösen Nyitra, Trencsén és Bereg megyékben. Felsó-Magyarország fôldjének és népének ezen rövid átalánosságban vázolt áttekintése után áttérünk most a részletesebb ismertetésekre. A Guttin-hegység.