Seite - 19 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

19 Kezdetben egy-egy sziklahasadék, bár csak görgeteg kôvel, sôvénynyel elzárva, már elegendó védelmet nyújthatott az óslakóknak; de védelmet nyújtottak a kárpátalji vidékeken különösen a barlangok, melyekról els<5 sorban kell itt megemlékeznünk. Felsó-Magyarország bôvelkedik barlangokban, s a gyér kutatások, melyeket ezekben tettek, nemcsak palaeontologiai, hanem anthropologiai és archaeologiai tekintetben is meglepö eredményúek voltak. A baráthegyi barlang bejárata. A deménfalvi (Liptómegye) völgyben található barlangokról már a múlt században azt mondja Bel Mátyás, hogy ott az ósállatok csontjai a talaj folszínén szabadon feküsznek. Es csakugyan ezen állítást a jelen század elsö felében eszközlött ásatások is igazolták, s ha emberi csontokra és eszközökre nem akadtak, azt valószinúleg csak annak kell tulajdonítanunk, hogy a kutatások itt inkább csak az óslénytani folfedezésekre irányúltak. Nem így a Liptó-Rózsahegy és Liszkova között fekvó Bardthegy (Mnich) nevú barlangban, hol elóbb Majláth Béla, majd (1876-ban) a ter- mészettudományi társúlat megbízásából Lóczy Lajos régészeti kutatásokat 8*