Seite - 20 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

-» > 20 eszközöltek s kihalt öskori ällatok csontjaival kezdetleges gyurmäju agyag- edeny-töredekekre, köeszközökre s emberi csontokra akadtak, söt Majläth ket mammuthfog mellett egy emberi koponya-töredekre is, melynek korät hazai regeszeink az üjabb (neolyth) kö-korba helyezik. Ezen koponyatöredek, a negyedkori retegböl kiasott hires neandervölgyi koponyäval valtf feltünö hasonlatossägänäl fogva, az anthropologusoknak nem kis fejtörest okozott s a baräthegyi barlangot meltän euröpai hirre emelte. A lelet korära nezve a szaktudösok, nemely aggodalmas mellekkörülmenyeknel fogva, biztos megällapodäsra nem juthattak ugyan, mindamellett a leletnek annäl nagyobb fontossägot kell tulajdonitanunk, mert e/sd adatül szolgäl annak bizonyitäsära, hogy az ember itt e videken — ha nem is a negyedkori kihalt ösemlösökkel együtt es egyidöben, — de mindenesetre mar a kö-korban mint barlanglakö elt, mire nezve eddigele a bizonyitek hiänyzott. Egy toväbbi bizonyitekot szolgältattak e tekintetben a szepesmegyei, nevezetesen a haligöczi es pordcsi barlangokban eszközlött äsatasok is. Elöbbit 1874-ben Badänyi Mätyas kutatta at s ott barlangi medve (ursus speleus) csontjaival öskori cserepeket, tüzkö-szilänkokat, söt egy zöldes tüzköböl keszült hosszü kest is talält. Minthogy ezen szilänkok a Franczia- orszägban hasonlö körulmenyek között elöfordült tüzkö-eszközöktöl forma tekinteteben lenyegesen elternek s kormeghatärozö jelleggel nem birnak: a lelet palaeolith-kori eredete mär az 1876-iki budapesti nemzetközi ösregeszeti kongresszus alkalmäval nemi ketelyekkel talalkozott. Es csakugyan a kesöbbi kutatäsok igazolni lätszanak e ketelyeket s mind valöszinubbe teszik, hogy az emberi keszitmenyeket csak kesöbbi ärvizek sodortäk be a barlangba. Hasonlö negativ eredmenyre vezetett az Iglötöl 3 öra tävolsägra fekvö pordcsi barlang, hol 1878-ban dr. Roth Samu eszközölt äsatasokat. Öslenyi maradvänyok ott is nagy szämmal kerultek fölszinre; de öskori edeny- töredekek, köszilankok ma elö ällatok csontjaival, valamint egyes csont- szerszämok csak a felsöbb retegekben fordültak elö. Ezen leletek is csak azt bizonyitjäk tehät, hogy e barlang mär a törtenelem elötti korban lakott volt. Mindezeknel meglepöbb az az eredmeny, melyet a gömörmegyei agg- teleki Baradla barlangban eszközlött äsatäsok hoztak napfenyre. Hazänk ezen legnagyobb barlangjät 1876-ban es ismet 1877-ben b. Nyäry Jenö kutatta ät s a szakszerü äsatäsokröl kiadott terjedelmes müveben bebizonyi- totta, hogy a Baradla barlang a Iegregibb (palaeolith) kö-kortöl szinte a törteneti korig embereknek es ällatoknak menedekül, s az embereknek