Seite - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

24 állíthatjuk, hogy Felsó-Magyarországot már a régibb kó-korban lakták emberek, s hogy a kó-korszakbeli ember itt is ugyanazon fejlódési fokoza- tokon ment keresztúl, mint Kozép-Európa más vidékein. Egyébként Felsó- Magyarországban megalithikus és más oly kókorszakbeli emlékekkel, a milyenek más országokban elófordúlnak (mint az angolországi karnakok, stonehengek stb.), sehol sem találkozunk. A köeszközök — csiszolatlanok és csiszoltak egyaránt — Felsó-Magyar- ország óslakóinál is még soká használatban maradtak, miután már a fémek használata is fölfedeztetett, s a helyi készítésú, vagy kereskedelem, avagy csere útján behozott fém-, különösen pedig a bronzeszközök még századok múlva sem szorították ki teljesen a kezdetleges kó- és csonteszközöket. Kétségtelen ugyan, hogy Felsó-Magyarország rézbósége az átmenetet nagy- ban elómozdította, viszont azonban a müvelt népekkel való érintkezés nehézségei, az ón hiánya, melynek a rézzel való keverékéból a használati czélokra alkalmasabb bronz keletkezett, okozzák, hogy a köeszközök még soká versenyeztek a tiszta vagy antimonnal kevert rézból készúlt kevésbbé alkalmas eszközökkel. Hazai leleteinkben oly nagy számmal fordúlnak eló ily eszközök, hogy Pulszky Ferencz az 1876-iki budapesti nemzetközi archaeologiai kongresszus alkalmával Magyarországra nézve a kó-korra következett bronz-kor egyik szakáúl a réz-kort kivánta megállapítani. A meg- pendített kérdés, a mennyiben rézeszkozoket más országokban is lelnek, nem találkozott osztatlan elismeréssel; de minden esetre figyelemre méltó az a fölhozott kórúlmény, hogy míg a hazánkban talált bronzeszközök kivétel nélkúl ezen eszközök tokélyesbített formáit mutatják, addig a réz- eszközök nálunk is, mint a külföldön inkább a csiszolt kó-korból eredó köeszközök mintájára készúltek. Azon számos réztárgy kózúl, mely a kongresszus alkalmával a tudós világnak bemutattatott, soknak a lelóhelye ismeretlen. Annyi mindazonáltal bizonyos, hogy a Nemzeti Múzeumban örzött, Selmecz és Zsolna vidékéról eredó efféle rezeszközökön kivúl hasonló eszközök Felsó-Magyarország más vidékein is elófordúltak, így — hogy csak nehányat említsünk — Bereg- szászon egy rézfokos és vésók, Csongován (Ugocsamegye) tokos vésók, Polhorán (Árvamegye) egy igen kezdetleges alakú tömör vésó, a Bódva partján Imolán (Borsodmegye) réz dárda-csúcs, füles vésó, sót utóbbi helyen, valamint F.-Kelecsényben — Szendrei János értesítése szerint — ezen kivúl ós rézmívelési nyomokra is akadtak.