Seite - 25 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

25 Mikor jutott el Magyarorszägba a bronz ismerete, arra csak oly kevesse välaszolhatnänk, mint a hogy a csiszolt kö-korszaknak a palaeolith-kortöl valö elkülönitese tekinteteben hatärozott velemenyt nem koczkäztathatnänk. Szaktudösaink velemenye szerint a bronz idöszaka hazänkban ältaläban nem tart toväbb, mint a Kr. e. V. szäzadig, mi ha a valöt megközeliti, föltehetö, hogy azon idötäjt a bronz mär Felsö-Magyarorszägon is nemcsak MÖBEL L i G. F. I MUL Övir, a Munkäcs melletti ßskori eröditminy. — Bronzkori tärgyak BeregmegyebSl is a szomszldos videkekröl. honos volt, de mint azt a nagyszämü tömeges es elszört bronzleletek, öntömühelyek, stb. bizonyltjdk, önällö iparrä fejlödött. A felsö-magyarorszägi bronzkorbeli ember kezdetben csak kevesse különbözhetett kökorbeli öseitöl. Fö foglalkozäsa meg mindig a vadäszat es halaszat; azonban a marhatenyesztes es földmiveles is, melyeknek nyomaira mär a kökorbeli embernel is ketsegtelenül reä akadunk, mindinkäbb fejlödni kezdenek. Az emberek elhagyjäk, vagy legfeljebb meg csak veszely idejen keresik föl a barlangokat s häzi ällataikkal, külön ällö magasabb hegyeken ütik föl kezdetleges, fäböl, vesszöfonadekböl keszült, särral, agyaggal tapasztott M. 4