Seite - 34 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

34 A krasznahorkai lelóhelynek egyébként semmiféle oly feltúnó jellege nines, melyböl következtetni lehetne, hogy ott akár óskori telep, akár pedig temetkezési hely lett volna. A tárgyak, mint már föntebb említók, kavics- ásás közben a puszta földben találtattak, de a nélkúl, hogy a köriilöttük volt mészkóvek elhelyezése az emberi kéz nyomait elárúlná. Tény csupán az, hogy a lelóhelylyel általellenben fekvó Osztrasicza nevú hegy esúesán kettós sánezezal kórúlvett óskori eród nyomai láthatók. Az ezen sánezon belúl eszközlött próbaásatások azonban öskori cserepeken kivúl más tárgyakat, melyek az eródítmény korára mutatnának, vagy a krasznahorkai lelet tárgyaival ósszefüggésbe hozhatók volnának, — nem szolgáltattak. A medvedze-krasznahorkai bronz-diadémához némileg hasonló fejdísze- ket Felsó-Magyarország több helyén találtak, így Liptómegyében egyet, melyet 1876-ban Majláth Béla állított ki; továbbá lstenmezZn (Hevesmegye) kettót, melyek kózúl az egyiket a Nemzeti Múzeumban órzik. Ezen fejdíszek a krasznahorkailól annyiban különböznek, hogy széles, mellfúzóhóz hasonlóan idojnított brom-lemezbül készúltek s csak elól vannak a lemez visszahajlított részén átvont bronzdrót tekercsekkel díszítve. Ezekhez hasonló fejék-tóredéket találtak még a rimaszombati (Gömörmegye) kincslelet tárgyai között is. A Nemzeti Múzeumban ezen kivúl még egy diadémát óriznek a túrócz- megyei blatniczai kinesból. Ez a fejék csavarszerú bronzdrótból készúlt, mely elól szélesbedó, zeg-zugos vonalakkal díszített lemezben, ez pedig két oldalra visszahajlított táresaalakú tekercsben végzódik. Nem hagyhatjuk végúl említés nélkúl azon csonka, ósszelapított bronz- diadémát, mely az egri érseki múzeumban öriztetik s mely a krasznahorkai- hoz teljesen hasonló. Lelóhelye, sajnos, ismeretlen. Abból, hogy az istenmezei diadémák egyike, mint néhai Ipolyi Arnold tudósításából tudjuk, emberi csontváz koponyáján találtatott, ezen tárgyak rendeltetése iránt semmiféle kétség sem lehet. A krasznahorka-medvedzei kincslelethez fontosság tekintetében leg- kózelebb esik a komjáthnai (Liptómegye). Az Arvamegye határszélén fekvó, hegyekkel kerített kis tót faluból már e század elsó felében számos dísztárgy és kard kerúlt a Nemzeti Múzeum régiségtárába s egyes régiségkedvelók gyújteményébe. Komjáthna külónósen az ott talált bronz-kardokról nevezetes, melyeknek számát, a mennyire mai napig ismeretesek, túlzás nélkúl legalább negyvenre tehetjük. Alakjukra nézve e kardok annyira egyezók, hogy bárhol találkozzunk is velük, rógtón fólismerhetjük óket. Pengéje valamennyinek