Seite - 40 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

40 megyékben, hol az efféle, olykor rendkivûl díszes tárgyak igen gyakran fordúlnak elô. Arany és ezüst ékszerek a felsó-magyarországi leletekben csak igen ritkán találtatnak, s ha elvétve ilyenekre is akadunk, e tárgyak rendszerint már valamely késóbbi korból valók s vagy római, vagy népvándorláskori eredetúek. Nevezetesebb aranyleletekre akadtak : Lengyelfalván (Abaúj- megye), a honnan több arany karika kerúlt Csoma József devecseri gyújte- ményébe, a beregmegyei Fejércsén (aranykarikák), Gelénesen (fibula), Gulácson, Hetén (karika) és Kanorán, hol egyéb arany tárgyak között 32 darab arany golyócskát (gyöngyöt?) találtak. A lelet gróf Schönborn Ervin birtokában van. Fölulmülja mindezeket gazdagság tekintetében a mármarosmegyei szarvasszói kincs, melynek sulyja eredetileg állítólag 9 kilo lehetett. Találtatott a lelet tárgyai között : 12 darab lemezból metszett tekercs, 3 darab félhold idomú lemez, 7 karperecz, 82 rovátkos karika és 52 gyöngyszem. A lelet tárgyai részben a Magyar Nemzeti Múzeumba kerúltek, részben Mihályi József mármaros-szigeti gyújteményébe, részben pedig elkallódtak. Ugyancsak Mármarosban találtatott még egy nagyobb kincs, mely kizárólag aranykarika-pénzból állott. Az ezen kincsból eredó, összesen 52 darab (942.40 gramm sulyú) karika 10.2 —11 gramm közt váltakozó kôzépértékébôl Hampel József némi valószinúséggel azt következtette, hogy hazánk óskori népeinél is az Ázsiában és Európa déli vidékein már a Kr. e. X. században uralkodó ós babyloni sulyrendszer volt érvényben. A felsoroltakon kivúl kiválóan érdekes és értékes arany és ezüst tár- gyakat találtak ismételve Osztropatakán, Sárosmegyében, és pedig 1790-ben arany fibulákat, kar- és nyakgyúrúket, egy poharat, egy áttort múvú arany- keretbe foglalt háromrétegú onyxet, négy fínom arany lánczon lefüggó dísztaggal és egy dombormúvekkel díszített ezüst csészét; 1865-ben pedig arany karikákat, gyúrúket, fibulákat, préselt múvú aranyozott ezüstlemezeket s egyéb tárgyakat. Az elsó lelet a bécsi császári és királyi régiségtárban óriztetik, a második a Nemzeti Múzeumban. Mindkét lelet tárgyain a római barbárkori ízlés ismerhetó fol. Az 1865-iki sírlelet korát egy, a lelet tárgyai között elófordúló római aranyérem nyomán, Henszlmann s utána Hampel minden valószinúséggel a III. század második felébe sorozzák. Az arany és ezüst kincsleletekhez sorakoznak a felsó-magyarországi barbárkori éremleletek. Legnevezetesebb ezek között a zsolriai (Trencsén-