Seite - 49 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország V (1), Band 18

49 szerú épület, mely a nyitrai székesegyház keleti oldalához csatlakozik. Morvaországban a XII. században a román templomok majdnem általánosan kerek alakú építmények voltak, melyeknek keleti oldalához félkorú, vagy a félkornél nagyobb apsis csatlakozott. Meglehet, hogy a nyitrai maradvány ilyen morva fórmájú templomnak része volt, s Felsó-Magyarországon egyedúli emléke az igazi morva-román építészetnek. A XIII. századbeli emlékek sorát az Esztergommegyében, a Garam folyó mellett fekvó Kis-Bftiy falu plebánia-temploma nyitja meg, mely egyszersmind a Folvidéknek eddig ismert legrégibb építménye. Eredetileg premontrei kolostor- templom volt. Amade, István gróf atyja, II. Endre királyt Palesztinába kisérvén, „lelke üdveért" Kernend falut a kolostornak ajándékozta. Ebben az idóben, 1217 korúl épúl- hetett a templom. 1722-ben a régitól eltéró új boltozattal látták el, megfosztották ablakaitól és koszorú- párkányától. Késóbbi megújítások is rongáltak egyik-másik részén, de megkimélték elrendezésének, nem- különben fólépitésének jellemzó vo- násait. A hosszanti falak három j, ,• 1 . „1 11, 1 • „, ,< • • 1 • Vadászatot ábrázoló dombormü a kis-bényi rendbeh kiszokellese kivulról is jelzi t e I n p l o m e g y i k o s z l o p f 6 j é n . ezen egyhajós és mintegy 33 méter hosszú templom szokatlan elrendezését. 15 méter hosszú hajója egy keskenyebb (il'/3 méter hosszú, 72/, méter széles), továbbá nyugat felól hozzá csatlakozó tágabb (3'/, hosszú, 92/3 széles) szakaszból áll. Az utóbbi, melynek három oldalán karzat emelkedik, a nyugati oromfalat kozrefogó, négyzetes alapú két torony kozé esó csarnokba nyílik. A tornyok belsó sarka egy-egy szabálytalanúl tagolt és zömök pilléren nyugszik. A nyugati homlok elótt tágas elöcsarnok volt. A hajó keleti végéhez éjszakról is, délról is egy-egy, a hajó val egyenló magasságú, négyzet (31/, méter) alakú M. 7